A járeki tömegsír közelében lévő emlékhelynél gyűltek össze ma délután az emlékezők, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket.

A halotti anyakönyvek tényszerű adatai megrendítő emberi sorsokat rejtenek. Járekon ezer ártatlan gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek és esztelenségnek, illetve az éhezésnek. – mondta beszédében Csorba Béla a VMDP elnöke, a járeki haláltábor eseményeinek kutatója. - A kommunista rendszerben, majd Milošević idején ezeket a szégyenletes adatokat megpróbálták eltitkolni, sőt hosszú ideig még a 2000-es politikai változások után is tabunak számított a kérdés. Isten malmai azonban, ha lassan is, de biztosan őrölnek. Ennek tanújele az is, hogy ma itt lehetünk ennél a szerény emlékhalomnál, és az itt látható magyar és német emlékkereszteknek is megvan a maguk sorsa. Hű mementója annak a buktatókkal és akadályokkal teli küzdelemnek, amelyet részben a Duna-menti Svábok Világszövetsége és a VMDP, és újabban csatlakozva hozzánk a VMSZ is folytat, azért, hogy a hat és fél ezer ártatlan áldozatra méltó helyen emlékezhessünk. A temerini községi képviselő-testület legutóbbi ülésén végre megszületett az a határozat, amellyel elhárult talán az utolsó adminisztratív akadály is a járeki emlékmű megépítésének útjából – emelte ki Csorba.

A járeki megemlékezésen jelen volt Weisz Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke, aki többek között a következőket mondta: - Meggyalázták ezt a szent bácskai földet tömegsírokkal. Ők meggyalázták, mi majd kegyelettel emlékezünk az áldozatainkra. Ahogy sikerült Rezsőfalván, Dádoron, Körtésen emlékműveket emelni, itt is lesz majd emlékmű. Soha nem adjuk fel a harcot, hogy méltóságos emlékművek legyenek ott, ahol tömegsírok vannak. Kétszer ölik meg az embert: egyszer ha megölik, másodszor, ha elfelejtik. Az áldozatok mellett a gyilkosokat is meg kell nevezni, az ún. dicső harcos listáról le kell a nevüket törölni, és a gyilkosok listájára írni. Egy dolog történt, ami történelmileg példátlan a Kárpát – medencében, hogy egy borzasztó dolog létrehozzon egy újabb történelmi momentumot. Sorsközösséget kovácsolt össze az itt élő magyarság és németség között. Közös volt a múltunk, közös a jelenünk, közös lesz a jövőnk is. – mondta a szövetség elnöke.

A megemlékezés végén a helyi közösség, a VMDP, és a VMSZ községi szervezetének képviselői, valamint a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Az eseményt jelenlétével és koszorújával megtisztelte Nikowitz Oszkár Magyarország belgrádi nagykövete is.

Ádám Csilla