A szerbiai kormány és a parlament illetékes szakbizottsága elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági parlamenti képviselőinek a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó módosítási javaslatait, így azok már részét képezik a közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról szóló törvény és közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvény javaslatának.

A VMSZ módosításjavaslatairól tehát nem kell majd külön szavaznia a képviselőháznak, a törvényjavaslat elfogadásával automatikusan ezekre is rábólintanak a képviselők.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője szerint ez a vajdasági magyar politikum 25 éves célkitűzésének megvalósulását jelenti, ugyanis ezek után a leépítések és a munkaerő-felvétel folyamatában figyelembe kell majd venni a lakosság nemzeti összetételét, a kisebbségek megfelelő arányát és a beszélt nyelveket. Amennyiben a képviselőház elfogadja a törvényjavaslatokat, lehetőség nyílik majd arra, hogy az állam a közalkalmazottak nemzeti hovatartozásáról nyilvántartást vezessen, ez pedig a VMSZ szerint elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gyakorlatban közép- és hosszabb távon haladást lehessen elérni a részarányos foglalkoztatás terén.

„Az alkotmány azt mondja, hogy senki sem köteles megvallani a nemzeti és vallási hovatartozását, de senkitől sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy ezt megtegye, amennyiben úgy gondolja, nyilatkozni szeretne erről. Úgy gondolom, hogy nagyon sokan meg fogják vallani a nemzeti hovatartozásukat. Az elmúlt öt év bebizonyította, hogy senkit semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem ért azért, mert például a külön magyar választói névjegyzékre feliratkozott. Azt gondolom, hogy a közigazgatásban és a közszférában dolgozóknak az az érdekük, hogy megvallják nemzeti hovatartozásukat, hiszen ez hozzásegítheti őket ahhoz, hogy megőrizhessék a munkahelyüket vagy pedig munkahelyhez tudjanak jutni, természetesen az egyéb más feltételek biztosítása esetében. A mi módosítási indítványunk úgy szólt, hogy az államnak a nemzeti hovatartozásra, valamint az általános és középiskolai oktatás nyelvére vonatkozóan kell minden egyes közszférában dolgozó esetében adatokat begyűjtenie” – fejtette ki Pásztor Bálint frakcióvezető a Pannon RTV-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: a másik módosítási indítványuk előírja, hogy az önkéntesség elvének figyelembe vételével, az alkotmányos rendelkezések betartásával kérhetőek ki ezek az adatok.

Közlése szerint a nyilvántartás 2016 szeptemberében áll majd fel, viszont a másik – nyolc nap múlva hatályba lépő – törvényben az szerepel, hogy az elbocsátások és az esetleges munkaerő-felvétel esetében figyelembe kell majd venni a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségekhez tartozók megfelelő arányát, illetve a hivatalos nyelveket, amelyek használatosak az önkormányzatok területén.

A VMSZ öt képviselője által aláírt módosítási indítvány már a törvényjavaslat része, amelyről várhatóan holnap szavaz majd a szerbiai képviselőház. Pásztor Bálint a Pannon RTV-nek nyilatkozva azt mondta, ezt az eredményt ellenzéki pozícióból biztosan nem tudták volna elérni, ezzel a Szerb Haladó Párttal (SNS) kötött koalíciós szerződésük újabb eleme valósult meg, s az elmúlt 25 évben a VMSZ partnerei hallani sem akartak ilyen jellegű rendelkezésekről.

A kisebbségi nyelvre fordított tankönyv nem lehet drágább a forrásként szolgáló könyvnél

A kisebbségi nyelvre fordított tankönyv nem lehet drágább a forrásként szolgáló könyvnél, és a tankönyvek engedélyezése előtt minden esetben kikérik a nemzeti tanácsok előzetes jóváhagyását – egyebek mellett ezeket a módosításokat tartalmazza majd az új Tankönyvtörvény. A Vajdasági Magyar Szövetség frakciójának képviseletében Vicsek Annamária szólalt fel kedden a szerb parlamentben. A VMSZ-es képviselő az elmúlt egy évben több módosítási javaslatot tett. Ennek eredményei a már felsorolt módosítások is, adta hírül a Pannon RTV. Emellett amennyiben a kiadó a legmagasabb meghatározott árnál drágábban árusít egy könyvet, akkor ezért pénzbeli bírság jár majd.