Vajdaság
A délvidéki magyar népirtásra emlékeztek Szegeden

Bocsánatkérést várnak el a szerb kormánytól a 71 évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtás túlélői - jelentette ki Teleki Júlia vajdasági helytörténész vasárnap Szegeden.

Az egykori tartományi képviselő a Gál Ferenc Főiskolán, a hetvenegy évvel ezelőtt történtekre emlékezve kifejtette: a túlélők azt várják, hogy a szerb kormány végre kimondja, 1944-45-ben nagyon sok magyart ártatlanul végeztek ki.

Hangsúlyozta, a mindenkori szerb hatalom feladata lenne a bocsánatkérés, ahogy azt Áder János köztársasági elnök a magyarok nevében megtette a belgrádi parlamentben.

Teleki Júlia elfogadhatatlannak tartja, hogy bár megszületett a magyarok kollektív bűnösségét eltörlő döntés, minden érintetnek egyénileg kell kérnie a bíróságtól rehabilitációját.

A helytörténész - aki csecsemő volt, amikor családjával együtt elüldözték szülőfalujából - elmondta: nagyon kevesen vannak már a túlélők, a tavaly ősszel Csúrogon rendezett megemlékezésen vele együtt már csupán hatan vettek részt.

Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke úgy fogalmazott: a bocsánatkérésnél talán még fontosabb lenne az, hogy az ártatlanul kivégzettek megkaphassák a végtisztességet, a ma még tömegsírokban nyugvó áldozatokat el lehessen temetni.

A történész - akinek nagyapját 1944 őszén partizánok gyilkolták meg - hangsúlyozta, hogy ez Szerbia olyan adóssága, amely rendezése nélkül az ország nem lehet az Európai Unió tagja.

Forró Lajos közölte, hogy az utóbbi években felgyorsultak a múlt tisztázása érdekében tett lépések, köszönhetően az anyaország támogatásának és a Vajdasági Magyar Szövetség erőfeszítéseinek.

1944-45 telén a Délvidékre bevonult szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást és több hónapos hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban.

Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20 ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.

Szegeden hagyományosan január 23-hoz közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el Csúrog maradék magyarságát otthonából és indították el őket a járeki haláltáborba. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A bácskossuthfalvi helyi közösségi választáson a 18 képviselői hely egyikére 35 személy pályázott. A faluban voltak olyan jelöltek, akik hangos kampányt folytattak, ami helyi közösségi választások esetében nem szokványos. Az első, egyelőre nem hivatalos eredmények szerint a tanács tagjai kivétel nélkül a VMSZ által is...
2021. JÚNIUS 14.
[ 8:41 ]
Vasárnap nagyon sokan keresték fel a szombati tragédia helyszínét, a Kishegyes–Kúla-csatorna azon partszakaszát, ahol két tizenéves lelte halálát szombat délután. Tavaly fiatalok egy csoportja a csatorna egy távolabbi részén gépkocsival landolt a csatornában. Akkor ott hárman vesztették életüket. Egy 16 és egy 14 éves...
2021. JÚNIUS 13.
[ 19:29 ]
Tomislav Momirović építésügyi miniszter, Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasutak infrastruktúráért felelős vezérigazgatója, illetve Krsto Dubroja, a beruházás kivitelezéséért felelős Karin Komerc MD és az RZD International konzorciumának képviselője aláírták a Szabadka - Horgos vasút felújításáról szóló szerződést,...
2021. JÚNIUS 13.
[ 15:41 ]
Beolvasás folyamatban