Folyamatosság és elhivatottság jellemezte a vajdasági Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) elmúlt 25 évét – mondta Gábrity Molnár Irén, az MTT alapító tagja és elnöke az ünnepi kerekasztal és a jubileumi kiadvány bemutatójának megnyitóján pénteken este a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében.

A Kutatások sodrásában című könyv az elmúlt évtizedek eredményeinek összegzésén túl fiatal vajdasági kötődésű kutatók munkáit tartalmazza. Elsősorban jelenségkutatások kerültek a kiadványba, a vajdasági magyar közösség erőnlétének felmérése, oktatási szempontjainak bemutatása, migrációs problémái, tehát mindazon jelenségek, amelyek tükrözik ennek a közösségnek a jelenlegi állapotát – összegezte Gábrity Molnár Irén. Az MTT tagságának egy része Magyarországon él, mások a világ távolabbi pontjain, de többségükben vajdasági magyar fiatalok, leendő tudósok, doktoranduszok tudományos munkáit publikálja a szervezet. A magyarságkutatás jövőjét az MTT elnöke a hálózatos műhelykapcsolatok további fejlesztésében látja.

Az MTT kiadványainak többségét a résztvevők a helyszínen is fellapozhatták. Az összesen 77 kutatási projectnek a fele nem közvetlenül a szűkebb régióhoz, a vajdasági magyarsághoz kötődik, hanem a Kárpát-medence és a tágabb magyarság alakulását befolyásoló tényezőkről szól. A magyarságkutatás hazai múltját tekintve a kutatókat a ’90-es évek háborúi, a támogatás és a minimális anyagi lehetőségek sem tántorították el, mert tudták, hogy jó ügyet szolgálnak – mondta az MTT elnöke.

A rendezvény házigazdája, dr. Lepeš Josip, az MTTK dékánja szerint a kötet címében szereplő sodrás jellemzi a közösséget, hiszen a nemzettestet az ellentétek folyamatosan különböző részekre szabdalják, ezért bízik abban, hogy a mostani beszélgetés során kialakul az egység.

A kerekasztal-beszélgetés partnerhelyzetbe hozza a fiatalokat, ami nem gyakran fordul elő a tudományos párbeszédben – mondta a Novák Anikó, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Doktoranduszok Szervezetének elnöke, aki szerint egyrészt rengeteg lehetőség áll a vajdasági fiatal kutatók előtt akár az EU-s pályázatok, akár a kutató ösztöndíjak tekintetében, másrészt viszont az az intézményi szféra beszűkülése miatt nehézséget jelent a fokozatot szerzett kutatóknak az elhelyezkedés, így a közösség sem tudja kamatoztatni a tudásukat és az eredményeiket. „Ameddig nincs egy vajdasági magyar kutatóintézet vagy egy olyan egyetem, ahol a fiatalok elhelyezkedhetnek, addig naponta szembesülnünk kell azzal, hogy a legjobb szakembereink mennek el külföldre, amin nem is csodálkozhatunk” – nyilatkozta dr. Novák Anikó a Vajdaság Mának.

A külhoni magyarság tudományos megmaradása tekintetében 1991-ben hátránnyal indult a vajdasági magyarság, hiszen más területeken mindjárt a rendszerváltozás után megindul az önszerveződés a Magyar Tudományos Akadémia helyi köztestületei tagjait illetően, míg az akkori Jugoszláviában viszonylag későn kezdődhetett meg mindez – emlékeztetett a Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke Szabadkán. Hozzátette: érezzük azt a tüzet, ami azokban a fiatal kutatókban lobog, akik nem kívánják a jelenlegi államhatárt átlépni – akár a magyar-magyar belső migráció tekintetében sem –, ezért láthatjuk a nemzeti megmaradás feltételeit is, amely szükséges ahhoz, hogy a vajdasági magyar értelmiség megmaradjon.

A kerekasztal beszélgetés során elhangzott, hogy Vajdaságban hiányzik az intézményes háttér és a tudományos kutatásokat koordináló ernyőszervezet, amely lehetőséget nyújtana a folyamatos, stratégiai kutatások elvégzéséhez, továbbá az, hogy a Kárpát-medencei tudományos kutatóműhelyek a mindnyájukat érintő társadalmi jelenségeket közösen térképezhessék fel.

Basity Gréta