Nemrégiben alakult meg Nagybecskereken a Petrovgrad nevű egyesület, amelynek - mint hangoztatja - fő célkitűzése a szerb kultúra és történelmi örökség megőrzése, a szerb nyelv és a cirill írásmód ápolása a közép-bánsági körzetben, ezzel együtt pedig Nagybecskerek város régi nevének visszaállítása is, ami Petrovgrad volt, írja a B92. Tehát Zrenjaninból újból Petrovrad legyen.

Nagybecskerek napján, vagyis november 17-én a közép-bánsági körzet összesen tizenkét szervezete és egyesülete alapította meg a Petrovgrad egyesületet azzal a céllal, hogy a saját kultúrájuk és történelmi hagyatékuk ápolásával megőrizzék a nemzeti identitásukat és hagyományaikat, a szerb nyelvet és a cirill írásmódot. Az egyik legfontosabb céljuk pedig, hogy visszaállítsák a város régi nevét, a Petrovgradot. Nagybecskerek ezt a nevet 1935-től a II. világháború végéig, pontosabban 1946. október 2-áig használta, amikor a helyi kommunista népbizottság határozatával Zrenjianinra változtatta Petrovgradot.

Nagybecskerek korábban szerbül is Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecu Mare volt.

A Béga folyó partján fekvő város a Vajdaság Közép-bánsági körzetének székhelye. 2011-ben 76.511 lakosa volt, így a Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, s a legnagyobb város a Bánság szerbiai részén. Régen Torontál vármegye székhelye volt, olvasható a Wikipédiában.

A város a 14. századtól 1935-ig (majd 1941-től 1944-ig) az eredeti nevét – Becskerek – viselte, különböző változatokban: Bechereky, Becsekereke, Becskerek, Großbetschkerek, Veliki Bečkerek.

A város hivatalos szerb elnevezése 1935-től 1941-ig, majd pedig 1944-től 1946-ig Petrovgradra változott, a szerb Karađorđević Péter király (1903–1921), illetve unokája – az akkor még kiskorú – II. Karađorđević Péter tiszteletére.

Mai szerb nevét Žarko Zrenjanin bánsági partizánhősről kapta, aki a II. világháború ideje alatt a vajdasági kommunisták és partizán harcosok vezetője volt.