A közjegyzői munkáról, a szakfordításról, valamint a hivatalos nyelvhasználatról esett szó ma a Vajdasági Magyar Jogász Egylet újvidéki tanácskozásán.

Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke mai köszöntőjében hangsúlyozta, örül annak, hogy létrejött és hogy ilyen sikeresen működik a jogászegylet. Azt a kérdést tette fel, hogy mi az oka annak, hogy az igazságszolgáltatásban a szerbiai magyar közösség sokkal jelentősebb eredményekkel büszkélkedhet, mint a más országokban élő magyarok. Mint mondta, sokan erre azt válaszolnák, hogy mivel Szerbia európai uniós úton van, ez kényszerpályát jelent, ami azt jelenti, hogy kötelessége teljesíteni az egyéni és kollektív jogokat. Pásztor szerint ez a logikai irányvonal nem állja meg a helyét, hiszen ilyen értelemben az európai uniós országokban ezek az eredmények szemmel láthatóak lennének. Hozzátette, vissza kell szerezni a szakma megbecsültségét, amiben jelentős szerepet játszanak a fiatalok, az utánpótlás.

Közjegyzőként Szerbiában címmel mgr. Miavecz Béla tartott előadást, aki több oldalról közelítette meg a témát. Elmondta, hogy mikor és milyen célból alakult meg a közjegyzőség, mik a legfőbb feladataik, de arra is kitért, hogy vannak még betöltetlen helyek, amit a vajdasági magyar fiatal jogászok még megpályázhatnak: - Magyar jogászaink még nem igazán vállalták azt a munkát, hogy leüljenek és megtanulják a vizsgaanyagot, viszont azokat a magyarokat, akiknek ez sikerül, azonnal kinevezhetik. Még mindig vannak szabad helyek, amelyek néhány hónap, év múlva be fognak töltődni. Ezt követően már csak akkor lehet valakit kinevezni, ha üresedés áll fenn – hangsúlyozta a temerini közjegyző.

Miavecz hozzátette összesen öt magyar közjegyző van a Vajdaságban: Magyarkanizsán, Zentán, Zomborban, Temerinben és Pancsován. Véleménye szerint hiány van magyar szakemberből Topolyán, Szabadkán, Adán, Csókán, Újvidéken, Óbecsén, de több más településen is.

A magyar nyelvhasználat kapcsán dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, az adott állambeli szabályok mellett, az egyénnek is jelentős szerepe van: - Fontos szempont az, hogy meri-e az egyén felvállalni az anyanyelvét, bevállalja-e azt, hogy esetleg lassabban intéződik el az ügye? Mi azt figyeljük meg, hogy ezek a bizonyos civil szervezetek, amelyek aktívak a Kárpát-medencében; Vajdaságban elsősorban a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe tartozik, mennyire tudják mozgósítani az egyéneket, hogy ezt fölvállalják - tette hozzá.

A tanácskozáson bemutatták a magyar-szerb, szerb-magyar jogi és közigazgatási szótárt, rámutattak a szakfordítás lényeges elemeire, de gyakorlati tanácsokat is megosztottak a konferencia részvevőivel. Tegnap, a konferencia első napján a szakma képviselői már bemutatták a Jogász ABC-t, valamint a szerbiai és a magyarországi ügyvédség sajátosságait ecsetelték.

Ádám Csilla