November 25-ét nyilvánította Vajdaság napjának a tartományi képviselőház kedden, a döntés a történelmi vonatkozások miatt több pártot is felháborított.

1918. november 25-én tartották meg azt a nagygyűlést Újvidéken, amelyen a szerbek, a bunyevácok és a más szláv nemzetiségek úgy döntöttek, hogy az addig Magyarországhoz tartozó Bácska, Bánság és Baranya a Szerb Királysághoz csatlakozik. A gyűlésen résztvevő 757 küldött közül csak egy volt magyar. Ez azt jelentette, hogy a határozatot voltaképpen az akkor kisebbségben lévő szerbség küldöttei szentesítették a többségi német és magyar lakosság megkérdezése nélkül, később pedig a trianoni békeszerződés erősítette meg. Az akkor még a lakosság egyharmadát kitevő szláv népesség mára már többségként él a területen. A Szerb Királyság a hozzá csatlakozott területekkel együtt 1918. december 1-jén Szerb-Horvát-Szlovén Királysággá alakult. Az elcsatolt területek a második világháború idején néhány évre visszakerültek Magyarországhoz, ám 1944-ben a bevonuló partizánseregek visszaszerezték ezeket a részeket.

A kedden megszavazott javaslatot a vajdasági tartományi kormány terjesztette az újvidéki képviselőház elé.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a vajdasági tartományi képviselőház elnöke keddi felszólalásában kijelentette: pártjának képviselői megszavazzák a javaslatot, vagyis a VMSZ hat képviselője támogatja az új ünnepnap kijelölését, mert szerinte egy ilyen sokszínű régió számára elfogadható, hogy minden nemzet kijelölhesse a maga nemzeti ünnepeit. A szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint kifejtette: ez a sokszínűség nemcsak egymás szokásainak, illetve kultúrájának és vallásának elfogadásáról szól, hanem azt is el kell fogadni, hogy egy-egy történelmi dátum megítélése mást jelenthet a különböző nemzetiségek számára. "Másoknak is meg kell adnunk azt a jogot, hogy saját maguk határozzák meg a saját nemzeti identitásuk szempontjából fontos ünnepeket. (.) Mi ezzel a döntéssel nem veszítünk semmit sem. A dátumok vonatkozásában kialakult meggyőződésünk és álláspontunk nem változik. Ezeket az álláspontokat ma is, és az elkövetkező időkben is, amikor ezek a megemlékezések lesznek, el fogjuk mondani. Ugyanakkor elfogadjuk azt is, hogy mások bizonyos dátumok vonatkozásában mást gondolnak" - fogalmazott Pásztor István.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) két képviselője viszont nemmel voksolt, mert - ahogyan Csonka Áron, a VMDK elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmondta - elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, hiszen "ez olyan időkre és olyan dátumokra emlékeztet minket, magyarokat, amelyek nagyon sok negatívumot és vesszőfutást okoztak a délvidéki magyarságnak". Hozzátette: a VMDK-nak nincs az ellen kifogása, hogy a Vajdaságnak legyen egy kijelölt ünnepnapja, de szerinte olyan dátumot kellene választani, amely nem tép fel történelmi sebeket.

A javaslatot megszavazta a teljes vajdasági kormánykoalíció, vagyis a VMSZ mellett az országosan is a legerősebb politikai erőt képviselő Szerb Haladó Párt (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint az annak listáján a parlamentbe bejutott más párthoz tartozó képviselők. A hat ellenzéki párt nemmel voksolt.

A Szerb Radikális Párt (SRS) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) szerint a javaslat tartalma nem felel meg a történelmi tényeknek, a Demokrata Párt (DS) szerint pedig ezzel figyelmen kívül hagyják a Vajdaság antifasiszta történelmét, míg az Elég volt mozgalom azért ellenezte a javaslatot, mert szerinte alapvetően politikai döntés született, és nem vették figyelembe a kisebbségek érdekeit. (MTI)

_{Kapcsolódó cikk:}

Helyreigazítás