A Magyar Nemzeti Tanács pénteki, 2. rendes ülésén módosították a 2018-as költségvetést, illetve elfogadták a jövő évi büdzsét és munkatervet, illetve még csaknem 60 napirendet vitattak meg, köztük néhány vajdasági magyar intézmény 2019-es munka- és pénzügyi tervét.

A 2018-as költségvetést keretét csökkenteni kellett 1 milliárd 617 millió 415 ezer dinárról 1 milliárd 610 millió 745 ezer dinárra. A különbség tehát mintegy 6 millió dinár. Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának az elnöke elmondta, hogy a külföldi adományok átváltási különbsége, az MNT eszközeire fizetett kisebb banki kamatok miatt volt a csökkenés, de az ösztöndíjak visszafizetése sem valósult meg a tervezett összegben. Ugyanakkor hazai forrásokból több pénzt kapott a nemzeti tanács.

A Magyar Nemzeti Tanács 2019-es költségvetési kerete 1 milliárd 756 millió 663 ezer dinár lesz. A bevételek nyolc forrásból származnak. Maradtak eszközök 2018-ból, ugyanis az idei évre tervezett külföldi támogatások egy része csak az óév utolsó napjaiban érkezik meg, amit jövőre lehet csak felhasználni. Jövőre is érkezik anyaországi támogatás, a hazai önkormányzatok, a tartomány, illetve köztársaság is pénzeli az MNT-t, lesznek kamatbevételek, természetes és jogi személyektől is várnak átutalásokat, illetve létezik az úgynevezett egyéb kategória a bevételi oldalon, mondta el Jerasz Anikó.

A kiadási oldalon is 1 milliárd 756 millió 663 ezer dinár szerepel. Költenek a működési költségekre, támogatják az alapított és társalapított intézményeket, illetve a nemzeti és kiemelt programokat. Lesznek tanszer-támogatások, a pénz egy részét az MNT pályázatain osztják szét különböző intézményeknek. Az MNT költségvetésének pontos tételei a tanács hivatalos honlapján tekinthetőek meg: http://mnt.org.rs/dokumentumok/tanacs-dontesei

Ezzel a napirenddel összevonva tárgyalták a jövő évi munkatervet is. Hajnal Jenő elnök elmondta, hogy nem készítenek hosszú távú stratégiákat, mert annyira felgyorsult az élet, hogy gyors reagálási lehetőségre van szükség, ezért csak négy évre szóló fejlesztési koncepcióik lesznek. Az egyik legfontosabb céljuk, hogy a vajdasági magyarság nyertese legyen a digitális átalakulásnak. Az MNT által felügyelt területek közötti összehangolt működésre is nagyobb figyelmet fordítanak, de meg szeretnék szólítani azokat a fiatalokat is, akik az utóbbi időben külföldre vándoroltak. A hazai lehetőségekről szeretnék majd informálni őket. Kulturális téren az egyik feladat a virtuális értéktár elkészítése lesz, a tájékoztatás terén tudósítóhálózatot kívánnak létrehozni, fontosnak tartják, hogy a Pannon RTV képes legyen helyszíni közvetítések lebonyolítására. A nyelvpolitika terén fontos cél annak elérése, hogy a magyarok használhassák a hivatalokban anyanyelvüket, s éljenek is ezzel a joggal.

A vitában a Magyar Mozgalom tanácsnokai közül Kucsera Géza azt kérte, hogy a jövőben áttekinthetőbb, táblázatos formában készítsék el a költségvetést. Megkérdezte, ha Szerbia gazdasága tényleg ilyen erőteljesen növekszik, akkor miért nem növekedett már évek óta az MNT-nek átutalt köztársasági költségvetési eszköz? Kalmár Zsuzsa kevesellte a 600 ezer dinárt, amit a nagycsaládos egyesületek kapnak. Mengyán Pletikoszity Ildikó szerint sok a jó program a munkatervben, de úgy érzi, néha a kevesebb több lenne. Elmagyarázta, mire gondol. Sok a diákrendezvény, de kevés a gyerek, az iskoláknak gondot okoz, hogy minden eseményen képviseltessék magukat. Hatásvizsgálatok kellenének, hogy mely rendezvényeknek, programoknak erőteljesebb a hatása… Felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan a nagy érettségi meghatározó jelentőségűvé válik, mert az elért pontszám jelenti majd a felvételt az egyetemi karokra. Nem mindegy a magyar fiatalok számára, hogy mely tantárgyakból lesz érettségi. A szerb nyelv oktatása terén történt egy áttörés, de a magyar diákok jelentős része még mindig gyengén beszéli a szerb nyelvet.

Az ellenzéki felvetésekre Hajnal Jenő reagált. Elmondta, hogy az MNT kapja a legnagyobb összeget a köztársaságtól, de mivel egyre több nemzeti tanács alakul, több felé osztják az eszközöket. A 600 ezer dinárt a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége működésre kapja az MNT-től, de a szövetség programjaira Magyarországról is érkeznek eszközök. Felmerült a vitában, hogy Zentán képzőközpontot hoznak létre. Jelenleg a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ keretében folynak a képzések, de külön épületet kapnak majd, hogy zavartalanabbul folyhasson a munka. Hajnal Jenő kiemelte, hogy a szabadkai, zentai és zombori képzőközpontokban csak olyan képzés folyik, amire az újvidéki Magyar Tanszéken, a szabadkai MTTK-n és Műszaki Főiskolán nincs lehetőség.

A 2019-es költségvetésre és munkatervre az ellenzék nemmel szavazott, de az MNT-s többség elfogadta mindkét napirendet.

Megvitatták a Szekeres László Alapítvány, az újvidéki Európa Kollégium, a szabadkai Kosztolányi Színház, a Zentai magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ 2019. évi munka- és pénzügyi tervét. Napirenden szerepelt több könyvtár, illetve a Pannónia Alapítvány ilyen jellegű dokumentuma is. Véleményezték több tanintézmény igazgatóválasztása kapcsán a jelölteket, illetve szó volt néhány utcanév megváltoztatásáról is. Kúla Község esetében nem támogatták, hogy a több évtizedes hagyománnyal rendelkező utcaneveket például a 90-es évek háborúinak egyes hőseiről nevezzék el.

A Magyar Mozgalom az ülés kezdetén javaslatot adott be a napirend bővítésére. Szerették volna, ha az MNT kutatást indítana az elvándorlás okainak a vizsgálatára. Mint dr. Novák Anikó a javaslat indoklásában hangsúlyozta, szükség lenne egy pontos helyzetfelmérésre, hogy megfogalmazhassanak konkrét megoldási javaslatokat. Hajnal Jenő elnök azonban a többség álláspontját ismertetve elmondta, nem támogatják a javaslatot, mert nincs idő évekig elhúzódó kutatásokra. Több ilyen jellegű felmérés is volt már. Az MNT cselekvő munkát végez e probléma kapcsán is és nem akarnak csupán a szavazóbázis gyarapítására szolgáló felméréseket végeztetni.

Németh Ernő