Az Európai Unió jövőjéről, bővítés- és kisebbségpolitikájáról tartott előadást Deli Andor európai parlamenti képviselő Szabadkán, a VM4Köz.Klub Európa és mi elnevezésű sorozatának újabb előadásán.

A Fideszes néppárti képviselő rövid előadásában beszélt az Európai Unió létrejöttének alapeszméjéről. A II. Világháború után az együttműködés révén próbálták a megroggyant gazdaságot talpra állítani. Ez a 80-as évek közepéig, a globalizáció kezdetéig működött így, utána úgy vélték, egy szorosabb szerkezetet kell létrehozni, hogy az ó kontinens megőrizhesse pozícióit. Így jött létre az Európai Unió, amelynek ma már a Nyugat-Balkán kivételével a legtöbb ország a tagja.

Ma azonban ott tartunk, hogy a korábbi EU-s lelkesedés megkopott, mutatott rá Deli Andor. A nyugati arisztokrácia és a közép-európai államokban megerősödni kezdő polgárság érdekei ütköznek. Az ellentétek nem tudnak mérséklődni egyrészt a Brexit miatt sem. Az angolok kiválásával megerősödhet a német-francia tengely. A közép-európai országok korábban brit együttműködéssel ellensúlyozták a franko-germán törekvéseket, a Brexittel viszont ez az ellenpólus megszűnik. Nagyon nehéz lesz a jövőben az EU-ban befolyásolni a döntéseket, Berlin és Párizs diktál majd. Deli Andor szerint 15-16 EU-s tagállam összefogására lenne szükség ahhoz, hogy például az Európa Tanácsban blokkolni tudjanak bizonyos döntéseket.

A Fidesz politikusa szerint többségi hegemónia tapasztalható az Európai parlament működése során is. Ezért van hatalmas tétje az idei európai parlamenti választásoknak, amelyen első alkalommal adhatják le voksukat a magyar állampolgársággal rendelkező vajdaságiak is. Deli Andor szerint a májusi választások számunkra három szempontból fontosak:

1. Olyan összetételű parlament jöjjön létre, amely tiszteli az EU tagállamainak szuverenitását.
2. Olyan vezetése legyen az EU-nak, amely támogatja Szerbia 2025-ös csatlakozási céldátumát. Szerbia uniós belépése ugyanis nemcsak attól függ, hogy Belgrád hogyan teljesíti a csatlakozási feltételeket, hanem attól is, hogy milyen az EU készsége arra, hogy felvegye tagjai sorába Szerbiát.
3. Az EU vezetése figyeljen oda az őshonos kisebbségek jogállására. Most abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy az EU a csatlakozni kívánó államoktól megköveteli a kisebbségi jogok biztosítását, utána azonban már nem figyel azokra. Több országban is e tekintetben a csatlakozás után visszarendeződés történik. Az őshonos kisebbségek jogait az EU szintjén kell rendezni, mondja Deli Andor.

A rövid előadás után az európai parlamenti képviselő elbeszélgetett a közönséggel. Többen Szerbia uniós csatlakozásának a mikéntjére voltak kíváncsiak, mások azt firtatták, mely államok alakítják az EU külpolitikáját, de voltak kérdések a közös európai hadseregre vonatkozólag is.