Vajdaság
VM4K: Online konferencia Trianon délvidéki hatásairól

Hagyományteremtő szándékkal társadalomelméleti alapokon szerveződő, kétnapos kisebbségi kerekasztal beszélgetést szervezett a szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K). Az első rendezvényt a nemzeti összetartozás éve jegyében tervezték, amit azonban a járvány miatt csak online formáéban tudtak/tudnak a héten, pénteken és szombaton megtartani.

Az első 100 év című kisebbségi kerekasztal-beszélgetés tárgya a vajdasági/délvidéki magyarság kisebbségi helyzetének, 1918—1920-tól kezdődő értelmező bemutatása, mondja kérdésemre válaszolva Pap Tibor, a rendezvény tudományos munkatársa.

- Ez az év az ún. nemzeti összetartozás éve, s ennek keretében Kárpát-medence-szerte szerveznek hasonló eseményeket. Jött ez a felkérés, hogy próbáljunk megszervezni egy tudományos tanácskozást mi is. Ebből adódott, hogy a vajdasági magyarság első 100 évét próbáljuk meg górcső alá venni, hogy mik azok a társadalmi folyamatok, amik ezt meghatározták, mik azok a jelen folyamatok, amik alapot adnak a tovább lépésre. Amikor válogattuk a szereplőket, akkor mind a két szempont előtérben volt. Egyrészt azok, akik történelmi dimenzióban tudják nézni ezt az időszakot, másrészt olyanok, akik kisebbségpolitikai szempontból tudják értékelni az elmúlt száz évet. A fő szempont az volt, hogy az előadók nagyon komoly szakmai karriert tudhassanak maguk mögött. Néhányan pályájuk elején állnak még, de olyan témákkal foglalkoznak, ami mindenképpen érdekes és tovább vitelre érdemes a vajdasági magyar közösség szempontjából. Ők inkább lehetőséget kapnak, hogy egy ilyen közegbe elő tudják adni az elképzeléseiket. Azért lett ez kerekasztal és nem konferencia, mert a konferencia az 200 ember részvételét feltételezi, s érdemi kommunikációra nincs esély. Az a tudományos előmenetelt szolgálja, a publikációt és a különféle címek megszerzését, kevésbé azt, hogy ki mit gondol egy adott témáról.

- Mennyire lett kutatva Trianon délvidéki vonatkozása? Gondolom, hogy a békeszerződés után azonnal nem lehetett ezzel foglalkozni.

- Az mindenképpen igaz, hogy itt kevés ember volt, aki belső nézőpontból tudta volna ezt szemlélni. Ez azzal magyarázható, hogy az értelmiség nagy része elment. 1918 után, akinek nem volt birtoka, nem maradt állása és nem akart hűségesküt tenni – Kosztolányi kapcsán azt mindenki tudja, milyen az, amikor fel kell esküdni az új délszláv államra – az máshol fejtette ki ez irányú tevékenységét és vagy ismertté vált, vagy nem. Volt egy olyan időszak is, amit Mészáros Zoltán kolléga ecsetelt az előadásában, hogy 1944 és 1988 között erről egy szó nem eshetett. Ha volt is ilyen, nagyon kevés ember tudott róla, s ők sincsenek már köztünk. Az egész kutatásnak újra kellett szerveződnie 1989 után. Mészáros Sándor tanár úr, az Újvidéki Egyetemen történész professzora 1990 környékén megpróbálta ezt átadni első kézből, amikor már lehetett. Olyasmiről is előadást tartott, amiről az azt megelőző 30 évben nem lehetett, de hogy ez intézményesen kialakuljon, ahhoz évtizedek kellettek.

- A mostani online tanácskozáson milyen témák szerepelnek? - kérdezem Szalai Andrea szakmai referenst.

- Pap Tibor úrral több szekcióba osztottuk az előadókat, szociológia, identitás, politikatörténet, illetve történelem és gazdaság szempontjából is próbálják vizsgálni ezt az időszakot. Nagyon örülünk, hogy sikerül online formában megvalósulnia a kerekasztalnak. Ez volt a legjobb opció arra, hogy a nemzeti összetartozás évében határokon átnyúló, internetes kapcsolat révén megvalósulhasson ez a rendezvény.

- Hány előadó van, és honnan érkeztek a kerekasztal beszélgetésre?

- Vajdaság szerte van résztvevő, vannak innen elszármazottak, vannak magyarországiak is. Minden szekcióban kb. 4 előadót terveztünk, összesen 24 emberről van szó. Vannak, akik váratlan okok miatt lemondták a részvételt, viszont a készülő tanulmánykötetben benne lesznek a tanulmányaik.

- Mikor jelenik meg a kötet?

- Hamarosan kiderül, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket továbbítunk majd az előadók felé, azután megkezdődik az anyag feldolgozása. Reméljük, hogy ezt minél hamarabb sikerül majd befejezni.

A kerekasztal beszélgetés első napján dr. Sarnyai Csaba Máté arról beszélt, hogy miként tudott működni a katolikus egyház a Délvidéken a két háború között. A többi közt elmondta, az új délszláv hatalom felszámolta az egyházi oktatást, csak az állami és magániskolák működését engedélyezte, ami nagy érvágást jelentett a magyar oktatásnak.

Dr. Mészáros Zoltán előadásának az volt a címe, hogy A magyarság a titoizmusban, és a Tito után is Tito korszakban (1944-1989). A korszakot négy részre osztotta: az erőszak, a puha erőszak, az aranykor és a Tito utáni évek időszakára. Meglepő módon a délvidéki magyarság erőteljes fogyatkozása éppen az aranykorban kezdődött el. Ekkor kezdődött az egykék korszaka, illetve a külföldi munkavállalások időszaka.

Dr. A. Sajti Enikő az 1918. novemberében alakult nagybecskereki Magyar Nemzeti Tanács történetét keresztül mutatta be a szerb hatalomátvételt, dr. Tóth Norbert pedig a trianoni szerződésről száz év elteltével arról beszélt, hogy mi az, ami hatályos, és mi az, ami nem? Leszögezte: a meghúzott határvonalak érvényesek maradtak a környező államok felbomlása után is.

Az online térben megvalósuló kerekasztal beszélgetés további résztvevői: dr. Losoncz Alpár, dr. Wágner Tamás Zoltán, dr. habil. Soós Edit, Hajnal Virág, Zakinszky-Toma Viktória, Burány Mária, dr. Major Gyöngyi, dr. Ördögh Tibor, dr. Géczi József Alajos, Léphaft Áron, dr. Gulyás László, Vékás János, Mák Ferenc, Csorba Béla, dr. Kovács Teréz, dr. Kántor Zoltán, Ladancsik Tibor, Pap Tibor és dr. Gábrity Molnár Irén.

A tanácskozás szombaton délután zárul.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Könyvet - otthonra program Muzslyán (is) - illusztráció
2020. SZEPTEMBER 19.
[ 19:42 ]
Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében az idei tanévben a 25. évfolyam tanulói számára nyitotta meg kapuit a Cofman Judit Matematikai Tehetségfejlesztő Iskola, mely ingyenes hétvégi foglalkozásokat nyújt matematikából, fizikából, sakk-játékból általános és középiskolás diákok számára. A...
2020. SZEPTEMBER 19.
[ 16:14 ]
Nagybecskereken második ülését tartotta meg a városi képviselő-testület, amelyen a képviselők Simo Salapurát választották meg az új polgármesternek, aki az elmúlt mandátumban a polgármester segédje volt, a sport, az ifjúság és a turizmus ágazatban fejtette ki tevékenységét. Az alpolgármester maradt a régi, ismét Saša...
2020. SZEPTEMBER 18.
[ 18:29 ]
Barát Tóth Lívia lesz a Hét Nap új főszerkesztője. A hetilap igazgatójának tisztségében marad László Edit. A Magyar Szó élén nem lesz változás, Varjú Márta főszerkesztő és Ökrész Rozália igazgató irányítja továbbra is a napilapot. Nagyobb vita nélkül döntöttek az MNT-tagok a testület ülésén a kinevezésekről,...
2020. SZEPTEMBER 18.
[ 16:20 ]
Beolvasás folyamatban