A Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület csütörtöki ülésén a képviselők elfogadták a község regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartájának javaslatát. Pletikoszity Tibor, a VMSZ frakcióvezetője az ülés után megtartott sajtótájékoztatón újságíróknak elmondta, hogy ilyen javaslatot Szerbiában elsőként Magyarkanizsa községben fogadtak el. A dokumentum a magyar nyelv hivatalos használatára is vonatkozik. A javaslat teljes kidolgozása a Magyar Nemzeti Tanács és a strasbourgi Európa Tanács szakértőivel közös munka. Pletikoszity hozzátette, a döntés összhangban van a Szerbiában 2005-ben elfogadott törvénnyel.

Fejsztámer Róbert polgármester a napirendi pont vitája elején elmondta, hogy mivel hetedmagával személyesen is tagja az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának Szerbia képviseletében, tudja, hogy egy ilyen, nyelvi jogokra vonatkozó charta Szerbiában elsőként Magyarkanizsán született meg, de az Európa Tanács 47 országában is ritka az olyan állam, ahol elkészült ilyen dokumentum. Ez nemcsak valamiféle formalitást jelent, hanem kötelezi is az önkormányzatokat arra, hogy biztosítsák a kisebbségi nyelvi jogokat. Szerencsére Szerbiában a kormánynak és az ország berendezkedésének köszönhetően ezek a jogok már most is megvalósulnak. A polgármester elmondta, az Unió egyes tagállamaiban azonban nem tudják, hogy mit jelent az, hogy kisebbségi politika és kisebbségi nyelvhasználat. Szerbia e tekintetben élen jár. Fejsztámer Róbert bízik abban, hogy az uniós integrációval ezt nem fogjuk elveszíteni. A községi dokumentumban egyébként azokat a jogokat írták le, amik különben is, a szerb államnak köszönhetően megvalósulnak, fogalmazott a polgármester.

A Magyarkanizsai Községi Képviselő-testület IX. ülésén egyébként hat pont szerepelt napirenden. Miloš Kravić, az Aleksandar Vučić – A gyermekeinkért képviselőcsoportja nevében az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy napirendre került a rendelettervezet a 2020. évi magyarkanizsai községi költségvetés zárszámadásáról. A 2020-as év a pandémia miatt nagyon nehéz volt, a helyzetből kifolyólag többletköltségek keletkeztek, amik a költségvetésre is kihatottak. A község azonban a járványból adódó minden kötelezettségének eleget tett. A büdzsé bevételi oldalán 904 millió dinár szerepelt, a kiadási oldalán pedig 934 millió. A 30 milliós különbséget sikerült lefedni. Beruházásokra 210 millió dinár jutott, ami figyelemre méltó, s az is, hogy megvalósult a szennyvíztisztító projekt is.

Pletikoszity Tibor hozzátette, a 2020-as évi zárszámadás mellett elfogadták az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is. A járvány ellenére a költségvetés biztosítani tudta az intézmények számára a folyamatos működést, illetve támogatta a civil szervezeteket, a mezőgazdasági termelőket, a közmunkaprogramokat, de az úthálózat és a közterületek karbantartására is jutottak eszközök.