Zombori polgárok egy csoportja szombaton 16 fát ültetett el a vasútállomás közelében fekvő Ivo Lola Ribar park területén az egy évvel ezelőtti újvidéki tragédia áldozatainak emlékére. A kezdeményezők vörösjuhart (Acer rubrum „October Glory“), ginkót (Ginkgo biloba), mezei juhart (Acer campestre) és „lámpásfát” (Koelreuteria paniculata) telepítettek – mindegyiket az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlásakor életét vesztett 16 ember emlékére, írja a soinfo.org.

A szervezők közleményükben hangsúlyozták, hogy a megemlékezés célja nem politikai üzenet, hanem tiszteletadás: „Hozzászoktunk, hogy a hírek a halálos áldozatok számával kezdődnek. Hozzászoktunk a szenvedés ismétlődéséhez, a tehetetlenséghez, majd a közönyhöz. De nem szabad hozzászoknunk. Túl sok volt a tragédia. Eljött az idő, hogy kimondjuk: ezt nem fogadhatjuk el normálisnak. A gyász nem esemény, nem ceremónia, hanem egy őszinte, csendes pillanat – legbelül. Tizenhat fát ültettünk, tizenhat elveszített életért. Politika, jelképek és szlogenek nélkül.”

Mint hozzátették, minden fa egyszerre jelképezi az emlékezést, a fájdalmat és a reményt: az emléket azokról, akik már nincsenek közöttünk, a fájdalmat, amely még mindig jelen van, és a reményt, hogy egyszer olyan országban élhetünk, ahol a tragédiák nem ismétlődnek meg. „Ez a faültetés voltaképpen nem megemlékezés volt, hanem a gyász és a tisztelet kifejezése. A tisztelet nem a csend perceiben vagy a közleményekben mérhető, hanem abban, hogy hajlandók vagyunk-e változni – magunkban és körülöttünk. Nőjenek ezek a fák mindannyiukért. Adjanak árnyékot, oxigént, életet. Emlékeztessenek azokra, akik túl korán mentek el, és ránk is – hogy ne mondjunk le az együttérzésről, az igazságról és a felelősségről. Ez nem tiltakozás. Ez emlékezés. És remény, hogy egyszer valami jó is kinőhet egy tragédiából – akár csak egy fa, egy őszintébb pillantás, egy csendesebb gondolat. Az áldozatokért, családjaikért, és mindannyiunkért, akik még keressük az értelmet” – fogalmaztak portál szerint „a zombori emberek, akik nem felejtenek”.