Vajdaságban jelenleg 944 fogadóiroda és szerencsejáték-létesítmény működik, és bár Szerbia több részén csökken a számuk, a tartományban összességében növekedés tapasztalható. Szakértők szerint a jelenség mögött egyre inkább az online szerencsejáték áll, amely „már az otthonainkba is beköltözött”.

Miközben Szerbia több részén csökken a fogadóirodák száma, Vajdaságban továbbra is sűrű a hálózat: a szerencsejáték-felügyelet legfrissebb adatai szerint a tartományban 944 fogadóiroda és egyéb szerencsejáték-létesítmény működik. A szám országos szinten ugyan csökkenő tendenciát mutat, de a regionális különbségek látványosak.

A legtöbb ilyen hely a dél-bácskai körzetben található, ahol jelenleg 280 fogadóiroda működik. Bár ez kettővel kevesebb, mint tavaly, a hosszabb távú trend enyhe csökkenést mutat: 2020 óta 26-tal lett kevesebb az ilyen létesítmény a körzetben. A szerémségi körzetben 129 fogadóirodát tartanak nyilván, ami öttel kevesebb, mint egy évvel korábban. A dél-bánáti körzet sem marad le, itt 101 fogadóiroda csalogatja a játékra vágyókat.

A tartományon belül a kép vegyes. Míg a dél-bácskai és a szerémségi körzetben csökken a számuk, addig a dél-bánáti, nyugat-bácskai, észak-bácskai, közép-bánáti és észak-bánáti körzetben az elmúlt évben nőtt a szerencsejáték-helyszínek száma.

Országos szinten jelenleg 2846 fogadóiroda üzemel, ezek közül 769 Belgrádban található. Bár a teljes szám 2020-hoz képest mintegy kétszázzal csökkent, a szerencsejáték-ipar bevételei ezzel párhuzamosan nőnek. A költségvetésbe befizetett összegek 2020-ban még 9,5 millió dinárt, 2025-ben már több mint 28 millió dinárt tettek ki.

A jelenség mögött azonban egy mélyebb átalakulás áll. A 021 portálnak nyilatkozó Dejan Stanković, a szerencsejáték-függőséggel küzdőknek segítséget nyújtó Herc Time szervezet képviselője szerint a fogadóirodák üzleti modellje egyre inkább az online térbe költözik.

„A fogadóirodák már beléptek az otthonainkba. Nem nekünk kell elmenni hozzájuk – zsebben hordjuk őket. Ott vannak az asztalon, a telefonunkban, sőt az iskolákban is” – fogalmaz.

Szerinte éppen ezért az üzlethelyiséggel rendelkező fogadóirodák számának csökkenése önmagában nem jelenti a szerencsejáték-probléma enyhülését. Ellenkezőleg: a könnyebb hozzáférés miatt a függőség kockázata nőhet.

A jelenséget tovább erősíti, hogy a fogadóirodák egyre gyakrabban jelennek meg a sport világában is: szponzorálják a klubokat, ligákat és bajnokságokat, miközben reklámjaikban ismert személyiségek szerepelnek. Bár ez jogilag nem tiltott, Stanković szerint komoly etikai kérdéseket vet fel.

Úgy véli, a tiltás önmagában nem oldaná meg a problémát. A kulcs az oktatás és a megelőzés lehetne – már az iskolákban. Kutatások szerint ugyanis azok közül, akik érdeklődést mutatnak a szerencsejáték iránt, minden ötödik embernél alakulhat ki kóros függőség.

A szakember szerint a legnagyobb gond az, hogy a rendszer jelenlegi működéséből sokan profitálnak. „A legtöbb pénzt a szerencsejáték-függők termelik meg. Ők finanszírozzák a szponzorációkat és a reklámokat – miközben végül ők és a családjuk fizetik meg a legnagyobb árat” – figyelmeztet.

A számok tehát azt mutatják: miközben a fogadóirodák egy része eltűnik az utcákról, a szerencsejáték valójában egyre közelebb kerül az emberek mindennapi életéhez – sokszor szó szerint a zsebükben hordják.