A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt ismét a felszínre kerültek az Újvidék közelében fekvő, 18. századi Szigetsánc (Insel Schanz) erőd maradványai.

A történészek szerint az Insel Schanz a Péterváradi vár külső védelmi rendszerének részeként épült a 18. század közepén. Feladata az volt, hogy megakadályozza az ellenséges csapatokat abban, hogy átkeljenek a Dunán, és elérjék a várat. Az erőd földsáncokból, négy bástyából, vizesárokból, valamint fedett összekötőutakból állt.

Az erőd megépítését az 1694-es péterváradi ostrom után kezdeményezték. Akkor a török tüzérség a Hadiszigetről ágyúzta a Vízi várost, a császári csapatok dunai állásait és a pontonhidat, ami rámutatott arra, hogy a vár dunai oldala mennyire sebezhető.

A Duna medre azonban az évszázadok során fokozatosan megváltozott, a folyó elmosta a Hadisziget jelentős részét, főága pedig átvágott az egykori szigeten, így az erőd romjai víz alá kerültek.

A 19. század első felében a folyószabályozások és a magas vízállások miatt a Duna egyre nagyobb károkat okozott az erődben. A szakemberek szerint ma már a Duna főmedre részben azon a területen halad át, ahol egykor a Hadisziget feküdt. Az erőd maradványai ezért csak rendkívül alacsony vízállás idején bukkannak elő, ahogyan most is történt.

A romokról a legutóbb 1999-ben esett szó, amikor a NATO bombázását követően egy víz alatti gázvezeték építése során munkagépek az erőd maradványaiba ütköztek.