A nagy kiterjedésű tűzvész után a Delibláti-homokpuszta helyreállítása nem korlátozódhat a korábbi állapot visszaállítására vagy az újraerdősítésre, hanem a biológiai sokféleség megőrzését középpontba helyező ökológiai revitalizációra van szükség – közölte a Belgrádi Egyetem Biológiai Kara és az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kara.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a Delibláti-homokpuszta nem egyszerűen erdős terület, hanem homokpusztai, sztyeppei és erdei ökoszisztémák egyedülálló mozaikja. A helyreállítás célja ezért nem önmagában az erdőterületek növelése, hanem az egyes élőhelyek közötti természetes egyensúly helyreállítása és fenntartása. A tűz már így is jelentős károkat okozott az élővilágban, egy nem megfelelően megtervezett beavatkozás pedig további faj- és élőhelyvesztéshez vezethet, közölte a 021.rs portál.

A területen a madarakat nem számítva több mint 180 védett fajt tartanak nyilván, közülük több mint 130 Szerbiában szigorúan védett vagy védett. Emellett 18, a Natura 2000 hálózatba tartozó élőhelytípust azonosítottak, 39 növény- és állatfaj számára pedig a Delibláti-homokpuszta az egyik legfontosabb terület a szerbiai populációk hosszú távú fennmaradása szempontjából. A tűz okozta károk tényleges mértékét csak az oltás teljes befejezése és a részletes terepi felmérés után lehet megállapítani.

Átfogó revitalizációs programot sürgetnek

A két kar szakemberei szerint a tűz eloltását követően elsőként átfogó kárfelmérést kell végezni, majd független, több tudományterület képviselőiből álló szakértői csoportnak kell kidolgoznia a Delibláti-homokpuszta revitalizációs programját. A károsodott növényzet eltávolítása előtt fel kell térképezni és védelem alá kell helyezni a megmaradt élőhelyeket és minden olyan területet, amely fontos lehet a védett fajok fennmaradásához.

A szakemberek a terület eddigi kezelésének felülvizsgálatát is szükségesnek tartják, beleértve a táj természetes élőhelyeihez nem tartozó fekete- és erdeifenyő, valamint az akác telepítésének gyakorlatát. A revitalizációs programnak a környező szélerőművek, valamint más gazdasági és infrastrukturális beruházások hatását is vizsgálnia kellene. A két kar szerint a programról nyilvános és átlátható társadalmi vitát kell folytatni a tudományos és szakmai közösség, az állami intézmények, a civil szervezetek és a lakosság bevonásával.