Jelenleg tizenegy, nyugat-nílusi vírussal fertőzött beteget kezelnek a Vajdasági Egyetemi Klinikai Központban. Mindegyiküknél a betegség súlyos, idegrendszert érintő formája alakult ki – közölte Vesna Turkulov, az intézmény igazgatója a Vajdasági RTV-nek.

A fertőzés következtében a kórházban ápolt betegeknél agyvelő- vagy agyhártyagyulladás alakult ki. A súlyos megbetegedés elsősorban az idősebbeket veszélyezteti: az ilyen tünetekkel kezelt vajdasági betegek átlagéletkora mintegy 62 év, és valamivel több közöttük a férfi. A krónikus betegségek és a legyengült immunrendszer szintén növelik a súlyos lefolyás kockázatát.

A fertőzés ugyanakkor az esetek többségében nem okoz panaszokat. A fertőzöttek mintegy 80 százalékánál egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, kevesebb mint 20 százalékuknál pedig enyhe, megfázáshoz vagy más légúti fertőzéshez hasonló tünetek alakulnak ki, amelyek rendszerint szövődmények nélkül elmúlnak.

A szakemberek eközben a kanyaró terjedésének veszélyére is figyelmeztetnek. Vesna Turkulov szerint az alacsony átoltottság miatt fennáll egy esetleges járvány kialakulásának kockázata. A megfelelő közösségi védelemhez legalább 95 százalékos átoltottságra lenne szükség, Vajdaságban azonban ettől jelenleg jelentősen elmarad az MMR-oltást megkapó gyermekek aránya.

Az MMR-vakcina a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen nyújt védelmet. Turkulov hangsúlyozta, hogy tudományosan cáfolták azt a széles körben terjedő állítást, amely szerint az oltás összefüggésbe hozható az autizmussal. A tévhit egyik oka, hogy az oltást abban az életkorban adják be, amikor az autizmus első jelei is gyakran felismerhetővé válnak, a kettő között azonban nincs ok-okozati kapcsolat.

A szakemberek arra kérik a szülőket, hogy hiteles egészségügyi információk alapján döntsenek a védőoltásokról. A kanyaró rendkívül fertőző betegség, amely súlyos szövődményeket is okozhat, ezért a magas átoltottság kulcsfontosságú a járványok megelőzésében.