Jogi lépéseket tett Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke egy róla készült, Ratko Mladić előtti „főhajtást” ábrázoló mesterségesintelligencia-kép miatt. A VMSZ elnöke Facebook-oldalán Találkozunk a bíróságon címmel reagált az ügyre.

Pásztor Bálint azt írta: soha, semmilyen politikai érdekből nem hajtana fejet elítélt háborús bűnösök előtt. Állítása szerint az ő Ratko Mladić előtti „főhajtását” ábrázoló kép mesterséges intelligenciával készült hamisítvány, és az azon megjelenített jelenet a valóságban nem történt meg.

A VMSZ elnöke szerint a kép sokakat megtévesztett. Bejegyzésében a Vajdasági Magyar Plénumot tette felelőssé az ábrázolás közzétételéért, és arra hivatkozott, hogy a szervezet saját Etikai minimumában is elutasítja a manipulációt.

„Az etikai elveket betartani kell, nem csak leírni” – fogalmazott.

Pásztor Bálint egy korábbi esetet is felidézett. Mint írta, amikor tudomást szerzett arról, hogy a közösségükhöz kötődő fiatalok mások lejáratására alkalmas mémoldalt működtetnek, azonnal kérte annak megszüntetését, az oldalt pedig ezt követően törölték. Hozzátette: ugyanezt a mércét várja el másoktól is.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy politikai munkájuk és megszólalásaik akár kemény bírálatát is elfogadják, és vállalják a vitákat. A „rendszeressé vált, tudatos hamisítás” esetében azonban szerinte más a helyzet.

Közölte, hogy az ügy miatt megtette a szükséges jogi lépéseket.

Az ügy előzménye a Ratko Mladić személye körül kialakult újabb vajdasági politikai vita. Mladićot, a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnokát a hágai nemzetközi törvényszék jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.

A mostani vita ugyanakkor már túlmutat Mladić személyén: azt a kérdést is felveti, meddig terjedhet a mesterséges intelligenciával készült politikai illusztrációk használatának elfogadható határa. Egy élethű MI-kép ugyanis akkor is valódi fénykép benyomását keltheti, ha készítője illusztrációnak szánja, különösen akkor, ha az egy valós közéleti szereplőt olyan helyzetben ábrázol, amely a valóságban nem történt meg.