Sorozatban negyedszer nyerte meg a SRB OPEN KUP hosszútávúszó sorozat kiírását a Magyarkanizsa Úszóklub. Az idei sorozatot minden eddiginél nagyobb fölénnyel fejezték be a Tisza-parti város úszói. A 21 versenyen 28.345 pontot gyűjtöttek be, míg a második helyen végzett topolyai csapatnak ehhez képest csak 15.629 pontot sikerült összeszednie. A csapat minden versenyen részt vett, az úszók szüleinek hála el tudott jutni Ovčar Banjára és Novi Pazarba is, ami sokat jelentett a pontverseny alakulását illetően. Ezt a páratlan sikert ünnepelte meg szerényen, de méltósággal a klub vasárnap délután a Martonoshoz közeli Tandari-tanyán.

Az ebédet, a finom kolbászos krumplipaprikást nem más, mint maga a klub elnöke, Major Márta főzte úszóinak, persze segítségére voltak az anyukák is. A gyerekek szerint a következőt is Márta néni fogja főzni.

„Egy kicsit féltem ettől az évtől, mert itt vannak a 17-18 éves gyerekeim, akik már szórakozni is szeretnének, attól tartottam, abbahagyják az úszást, de szerencsére kitartottak, végigcsinálták, mögéjük pedig felzárkóztak az újabb generációk. Vannak kezdőink is szépen, akik most még a 100, 200 vagy 600 métert, esetenként 1000 méter úsznak le, de nagyon szépen fejlődnek, pár év múlva be tudnak vállalni hosszabb távokat is” – mondta Major Márta.

„Ez a körülmény végül is megnyugtatott engem is, meg az is, hogy mindenki odaadó a klub irányában, kezdve a versenyzőktől, az edzőktől egészen a szülőkig. Fiatal, alig öt éves klub vagyunk, a hosszútávúszás ráadásul nem olimpiai sportág, ezért közelről sem kapunk akkora támogatást, mint amekkorát eredményeink alapján megérdemelnénk, pedig kevés sportegyesület büszkélkedhet annyi gyerekkel, mint a miénk. Egyedül a 10 kilométeres táv szerepel az olimpia műsorán, abból viszont nálunk van országos bajnokság, amelyen mi is részt vettünk, és ahol Balog Attila összesítettben megszerezte a harmadik helyet. Amikor írjuk a pályázatokat, mindig odaírjuk eredményeinket is. Azt nem tudom, hogy a többiek mit adnak, mit nyújtanak a támogatásért cserébe, csak azt tudom, hogy mi mennyit dolgozunk és mit érünk el.”

Az edzői teendőket a klub megalakulása óta Kormos Rudolf látja el, de időközben Enis Beharović úszó személyében segítséget is kapott.

„Klubunkban nagyon komoly munka folyik, ez a sikersorozat elsősorban annak az eredménye. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy alsós általános iskolásaink, a 9-10 éves gyerekek is ússzák már a nagyobb, több ezer méteres távokat. Közöttük van például a 9 éves Hegedűs Sára és a 10 éves Harmath Csongor. Sára ugyan csak harmadik lett a korosztályában, de tudni kell, hogy az első és második helyen is a mi klubunk tagjai végeztek, akik egy-két évvel idősebbek Sárinál. Elmondhatom, hogy mára már sikerült több korosztályt kinevelnünk, így nem csak egy-két korcsoportra tudunk támaszkodni, hanem szinte mindenkire, így aztán gyűlnek a pontok a versenyek során. Azt hiszem megérdemeltük az újabb sikert, hisz folyamatosan és sokat dolgozunk. Olykor még sajnálom is a gyerekeinket, mert egész nyáron át tartanak a versenyek, így pihenés helyett a szünidőt is edzéssel és versenyzéssel töltik. A napi két medencés illetve tiszai edzés mellett nem igazán jut idejük másra. Ennek ellenére jönnek a gyerekek, nem panaszkodhatunk, van kire építenünk a klub jövőjét. A szülők is rendkívül megértőek, nagyon sokat segítenek mindenben, különösen az utaztatás terén. Mindig akadnak olyanok, akik kétségbe vonják sikerünket, mondván azért nyertünk megint, mert a riválisok nem jutottak el minden versenyre. No de, amikor viszont ott voltak, mi ugyanúgy nyertük a dobogós és pontot érő helyeket! Én mindig azt mondom a gyerekeimnek, hogy ne féljenek senkitől. Mindenkinek két keze és két lába van, de mindig az lesz a jobb, aki többet és rendszeresen edz” – nyilatkozta Kormos Rudolf.

Balog Attila az idei SRB OPEN sorozat összetett versenyében a második helyen végzett. Már tavaly eltervezte, hogy Szabácson (Šabac) leússza a leghosszabb, 19 kilométeres távot, amit az idén meg is valósított.

„Tavaly még csak a 10 kilométeres távval próbálkoztam, de mivel úgy éreztem, menne nekem a 19 is, februártól ráhajtottam az edzésekre és sikerrel teljesítettem életem leghosszabb távját is. Ezt ugyan folyóvízben úsztuk, de 2 kilométer után jó ideig szembe széllel is meg kellett küzdenünk, ami eléggé megnehezítette az úszást. Ezen a versenyen tulajdonképpen magammal versenyeztem, ki akartam próbálni az akaraterőmet, az összpontosításomat és kitartásomat, nem feltétlenül a dobogó volt a célom. Végül a teljes mezőnyben a 13. helyen végeztem, a fiúk versenyében pedig hetedik lettem. A kupasorozatban elért összesített második helyemnek nagyon örülök, mert nálam jobbakat is magam mögé utasítottam, mivel én szinte minden versenyen indulni tudtam. Egyetemi tanulmányaim végénél tartok, lehet, hogy emiatt vissza kell kicsit fognom az úszásból, mert nagyon nehéz a kettőt összehangolni, de persze abbahagyni semmiképp sem szeretném” – hallottuk Attilától.

A 9 éves Hegedűs Sárit Kormos Rudolf tanította meg úszni a Gyógyfürdő medencéjében, ma viszont már a hosszabb távokkal is kacérkodik ez a törékeny kislány.

„Az idén már két és három kilométeren is indultam, az se zavart, ha az egyik szombaton, a másik pedig vasárnap volt. Sokat edzettem, eljártam mindig, pedig egyik hónapban délelőtt, a másikban délután járok iskolába. Nagyon szeretem az úszást, jót tesz az egészségemnek is. Nagyon szeretnék mielőbb válogatott úszó lenni, talán egyszer még az olimpiára is kijuthatok” – árulta el dédelgetett álmait Sári.

Harmath Csongor mindössze egy évvel idősebb Sárinál, és máris sorra szállítja a jobbnál jobb eredményeket.

„Moholon és Bezdánban úsztam a leghosszabb távokat az idei évben, 4 ezer méteren indultam és nagyszerűen szerepeltem. Én is az edzéseken tanultam meg úszni, és bár fárasztóak a versenyek, nagyon tudok örülni a jó eredményeknek. Sokszor előfordult, hogy hétvégén két versenyünk is volt, és bár tudtam, hogy nagyon nehéz lesz, bevállaltam. Szerencsére az úszás nem megy a tanulás kárára, így gond nélkül tudok hódolni úszószenvedélyemnek” – mondta Csongor.

A Magyarkanizsa Úszóklub újra bizonyított. Bebizonyította, hogy pillanatnyilag legjobb az országban, bebizonyította, hogy összefogással, összetartással a gondokon is könnyebben túl lehet jutni. Remélhetőleg mindazt a sok szépet és jót, a jobbnál jobb eredményeket előbb vagy utóbb azok is méltányolják majd, akik tehetnek valamit annak érdekében, hogy a klub jobb feltételek mellett működhessen, hisz a bajnoki titulusokat nem csak maguknak, hanem Magyarkanizsának vagy éppen Zentának, Martonosnak is hozzák, azoknak a településeknek a hírnevét is öregbítik, ahonnan a versenyzőik is vannak.

Gratulálunk a klubnak az újabb sikerhez és bízunk benne, hogy a következő versenyévadban is hasonlóan jó eredményekkel kényeztet majd bennünket.

Bödő Sándor