Magyar–szerb kormányzati csúcstalálkozót tartottak ma Belgrádban: előbb az egyes reszortminiszterek folytattak párhuzamos megbeszéléseket, majd közös tárgyalóasztalhoz ültek a szerb és magyar kormány jelen levő tagjai.

A tárgyalások során szó esett Magyarországnak a Szerbia európai útja során nyújtott támogatásáról, a vasúti fejlesztésekről, határátkelők megnyitásáról, mondta el a két kormányfő közös sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić, majd elárulta, tanácsot kért a közös gazdasági és egyéb problémákhoz való hozzáállás kapcsán is, mint amilyen a Déli Áramlat gázvezeték kiépítésének kérdése. „Szerbia jó és felelős partnere lesz Magyarországnak” – szögezte le a szerb kormányfő, s megjegyezte, folyamatosan javulnak Magyarország és Szerbia kapcsolatai, Orbán Viktort pedig az ország barátjaként tartják számon.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifejtette, a tárgyalások során sajnálatát fejezte ki a szerbiai árvizek miatt, ugyanakkor felidézte, hogy Szerbia is kész volt segíteni a magyarországi árvizek idején. „Az ilyen időkben maguktól sosem fordulnak jóra a dolgok, nagy tettekre és határozott kormányokra van szükség, ezért Magyarország üdvözli Szerbia jelenlegi stabil kormányát” – mondta Orbán, aki arról biztosította Vučićot, hogy minden körülmények között támogatják Szerbia uniós csatakozását mindaddig, amíg szerb nép is ezt teszi.

A Déli Áramlat kiépítésével kapcsolatban elmondta, Magyarország álláspontja az, hogy senki sem tagadhatja meg az energiaellátás biztonságát, aki ezt megteszi, annak más opciót kellene kínálnia, mivel azonban ez nem történt meg, továbbra is támogatják a gázvezeték kiépítését. „Támogatjuk Ukrajnát, de felelősségünk van Magyarország energiával való ellátásért” – jegyezte meg, majd leszögezte, „energia nélkül nem lehet élni, ezért a Déli Áramlatot meg fogjuk építeni”.

Orbán Viktor elmondta, Magyarország kész a két ország villamosenergia-rendszerének összekötésére, zászlóshajónak tekintik a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítását, hiszen „meglepő, hogy ez az út jelenleg 7-8 órát vesz igénybe, s végső ideje ezt a helyzetet tűrhetetlennek minősíteni”, mert két stratégiailag együttműködő ország nem lehet így elvágva egymástól. „A célunk az, hogy legalább a felére csökkentsük a menetidőt” – árulta el Orbán.

Leszögezte, „közép-európai szégyen” az, hogy amíg a fejlett régiókban 4-5-6 kilométerenként találhatók határátkelők, a magyar–szerb határon 30-40 kilométerenként, ezért továbbra is szorgalmazzák a határátkelők megnyitását, de a a Szabadka–Baja vasútvonal korszerűsítését is. Elmondta még, hogy a vajdasági magyarok helyzetéről is hosszasan tárgyaltak, s Orbán örömét fejezte ki, amiért a szerb kormány támogatja a vajdasági magyarságot, ugyanakkor megjegyezte, az ebéd során a két országban szerzett diplomák kölcsönös elismeréséről is tárgyalni tervez Vučićtyal.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítése terén csak pénzügyi kérdések maradtak nyitva, s várhatóan gazdasági vegyes bizottsági ülést tartanak majd ősszel Belgrádban, amikor reményeik sikerült áttörést elérni a pénzügyi kérdésekben, és hamarosan a munkálatok is megkezdődhetnek.

A Szerbia Palotában a Belgrádi Magyar Kulturális Intézet megnyitóját követően megtartott kormányzati csúcstalálkozó keretében hat nemzetközi megállapodást is aláírtak. A közúti árufuvarozási és személyszállítási megállapodást Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Zorana Mihajlović kormányalelnök, építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter, az atomenergetikai információcserével kapcsolatos kétoldalú megállapodást pedig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági és környezetvédelmi írták alá. Az Ásotthalom-Királyhalom határátkelő működési rendjéről szóló megállapodást Pintér Sándor és Nebojša Stefanović belügyminiszterek látták el kézjegyükkel, s ugyanígy a közös járőrözésre vonatkozó egyezményt meg a Röszke–Horgos Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely működési szabályzatát is a rendőrminiszterek hitelesítették. Szerbia ugyanakkor csatlakozott a Regionális Környezetvédelmi Központhoz (REC), a csatlakozásról szóló dokumentumot Snežana Bogosavljević-Bošković látta el kézjegyével Navracsics Tibor magyar külügyminiszter jelenlétében.

Rizsányi Attila