Szerbia az októberi parlamenti választások után új esélyt kapott arra, hogy előrelépjen az Európai Unióhoz vezető úton – jelentette ki Marta Kos uniós bővítési biztos szerdán Brüsszelben. Az Európai Bizottság idei jelentése ugyanakkor megállapítja, hogy Szerbia az elmúlt évben több fontos területen visszalépett, különösen a médiaszabadság, a tudományos élet szabadsága és a közigazgatás működése terén. Kos szerint az új kormánynak most lehetősége nyílik arra, hogy változtasson ezen, megerősítse a demokratikus intézményeket, és új lendületet adjon az uniós csatlakozásnak.

Marta Kos szerdán az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt ismertette az Európai Bizottság 2026-os bővítési csomagját, amely tíz, az uniós csatlakozásban érintett ország előrehaladását értékeli.

A bővítési biztos szerint Szerbia helyzete ellentmondásos. Miközben az ország az uniós tagjelöltek között az egyik legfelkészültebb az egységes európai piachoz való csatlakozásra, a demokratikus intézmények működése és az alapvető jogok érvényesülése terén kedvezőtlen folyamatokat tapasztaltak.

A jelentés megállapítja, hogy

Szerbia az elmúlt időszakban nem ért el érdemi előrelépést a csatlakozási tárgyalásokon. A társadalmi megosztottság tovább mélyült, a jogállamisággal kapcsolatos problémák pedig ellentmondásba kerültek az ország hivatalosan hangoztatott európai törekvéseivel.

Kos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az október 25-i választások új helyzetet teremtettek.

„Szerbiának most lehetősége van az újrakezdésre. Az új kormány új fejezetet nyithat, megerősítheti a demokratikus intézményeket és az alapvető jogokat, valamint megteheti azokat a lépéseket, amelyek szükségesek az európai integráció előmozdításához”

– fogalmazott a bővítési biztos.

Marta Kos már találkozott az Egyetemista Lista képviselőivel

A brüsszeli bizottsági ülésen Kos arról is beszámolt, hogy hétfőn találkozott az Egyetemista Lista képviselőivel.

Elmondása szerint a megbeszélésen számos kérdést érintettek, és az Egyetemista Lista képviselői hangsúlyozták, hogy Szerbia demokratikus működésének helyreállítását tekintik egyik legfontosabb feladatuknak.

A bővítési biztos szerint az egyetemista mozgalom céljai nagyrészt egybeesnek azokkal a követelményekkel, amelyeket az Európai Unió évek óta megfogalmaz Szerbiával szemben.

Ezek közé tartozik a korrupció elleni határozott fellépés, a szabad és független sajtó, az igazságszolgáltatás függetlensége, a jószomszédi kapcsolatok ápolása és a szerb külpolitika összehangolása az Európai Unió álláspontjával.

Kos az RTS-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy az október 25-i választásokon a szerbiai polgárok győztek, akik rendkívül magas részvétel mellett nyilvánítottak véleményt az ország jövőjéről.

Hozzátette, hogy az Egyetemista Lista képviselőivel folytatott első megbeszélések alapján komolyan veszik azokat a célokat, amelyekért a tiltakozások idején kiálltak.

Az Európai Bizottság kész együttműködni az új szerbiai kormánnyal a szükséges reformok végrehajtásában.

Helyre kell állítani a bizalmat

Marta Kos szerint a reformok mellett legalább ilyen fontos a Szerbia és az uniós tagállamok közötti bizalom helyreállítása.

Úgy fogalmazott, hogy ez a bizalom jelenleg nagyon alacsony szinten van, egyes területeken pedig szinte teljesen hiányzik.

A bővítési biztos szerint az Európai Uniónak a szerbiai polgárok bizalmát is vissza kell nyernie.

Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamat csak akkor kaphat új lendületet, ha az új szerbiai vezetés egyértelműen elkötelezi magát az európai értékek mellett, és ezt konkrét intézkedésekkel is bizonyítja.

Az Európai Bizottság jelentése külön kifogásolja, hogy Szerbia továbbra is csak korlátozott mértékben hangolja össze külpolitikáját az EU közös kül- és biztonságpolitikájával.

A dokumentum a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezését is a csatlakozás egyik alapvető feltételeként említi.

A Bizottság ugyanakkor fenntartja korábbi értékelését, amely szerint Szerbia technikai szempontból teljesítette a harmadik tárgyalási fejezetcsoport megnyitásához szükséges feltételeket. A tényleges továbblépéshez azonban az uniós tagállamok egyetértése is szükséges.

Három újdonságot tartalmaz az idei bővítési csomag

Kos szerint az Európai Bizottság az idén három fontos újítással kívánja előmozdítani a bővítési folyamatot.

Az első a csatlakozási tárgyalásokban legelőrébb tartó országok számára kidolgozott, konkrét célokat és határidőket tartalmazó ütemterv.

A második a fokozatos integráció megerősítése, amely lehetővé teszi, hogy a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság előtt szorosabban bekapcsolódjanak az uniós együttműködés egyes területeibe.

A harmadik újdonság annak hangsúlyozása, hogy az Európai Unió bővítése szorosan összefügg Európa biztonságával.

Az Európai Bizottság ezért a bővítést nem csupán politikai és gazdasági kérdésnek, hanem a kontinens stabilitását és biztonságát szolgáló stratégiai feladatnak tekinti.

Montenegró áll a legközelebb a csatlakozáshoz

A jelentés szerint Montenegró érte el a legnagyobb előrelépést az uniós csatlakozási folyamatban. Az ország eddig 21 tárgyalási fejezetet zárt le ideiglenesen, és megfelelő politikai feltételek mellett még az idén lezárhatja a fennmaradó fejezeteket is.

Az Európai Bizottság szerint ezzel először nyílhat lehetőség arra, hogy az EU a 2011-ben lezárult horvát csatlakozási tárgyalások óta újabb tagjelölt országgal fejezze be sikeresen a tárgyalásokat.

Albánia szintén jelentős előrelépést tett, és négy tárgyalási fejezetet zárt le ideiglenesen. Moldova és Ukrajna a háborús, illetve biztonsági nehézségek ellenére is folytatta az uniós követelmények teljesítését.

Kos szerint a bővítési folyamat jövője nemcsak a tagjelölt országokon múlik: az Európai Uniónak is fel kell készülnie az új tagállamok fogadására.