Az Európai Bizottság továbbra is fenntartja korábbi értékelését, amely szerint Szerbia teljesítette a harmadik uniós csatlakozási tárgyalási fejezetcsoport megnyitásához szükséges technikai feltételeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tárgyalások automatikusan folytatódhatnak: az ország uniós közeledésének üteme továbbra is a jogállamisági reformoktól és a Belgrád, valamint Pristina közötti kapcsolatok rendezésétől függ.

A megállapítás az Európai Bizottság 2026-os bővítési jelentéstervezetében szerepel, amelybe a Tanjug hírügynökség betekintést nyert. A dokumentumot szerdán, november 4-én mutatja be Brüsszelben Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa.

Az Európai Bizottság értékelése szerint Szerbia továbbra is megfelel a versenyképességet és az inkluzív növekedést felölelő harmadik fejezetcsoport megnyitásához szükséges technikai követelményeknek.

A kedvező értékelés azonban önmagában nem elegendő a tárgyalások újabb szakaszának megkezdéséhez. Ehhez az uniós tagállamok egyhangú jóváhagyására is szükség van, és a döntés során a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a demokratikus intézmények működése is meghatározó szempont.

A jelentés a 2025. szeptember 1. és 2026. szeptember 1. közötti időszakot vizsgálja, vagyis még nem terjed ki az október 25-i szerbiai parlamenti választásokra és az azt követő politikai változásokra.

Az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy Szerbia 2014 januárjában kezdte meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Azóta a 35 tárgyalási fejezetből 22-t nyitottak meg, és mindössze kettőt zártak le ideiglenesen.

A már megnyitott fejezetek között szerepel a csatlakozási folyamat alapvető követelményeit tartalmazó első, valamint a zöld átállással és a fenntartható összeköttetésekkel foglalkozó negyedik fejezetcsoport valamennyi fejezete.

Szerbia 2021 decembere óta nem nyitott meg újabb tárgyalási fejezetcsoportot. A harmadik fejezetcsoport technikai előfeltételeinek teljesítését az Európai Bizottság már korábban megállapította, a tagállamok között azonban nem alakult ki egyetértés a továbblépésről.

Az uniós intézmények korábbi értékeléseikben több alkalommal is kifogásolták a szerbiai igazságszolgáltatásra nehezedő politikai nyomást, a médiaszabadság helyzetét és a korrupció elleni fellépés hiányosságait.

Júliusban az Európai Bizottság ismét a harmadik fejezetcsoport megnyitását szorgalmazta, szeptemberben azonban arra is figyelmeztetett, hogy a tagállamoknak a szerbiai politikai fejleményeket is mérlegelniük kell.

A mostani jelentéstervezet legfontosabb üzenete tehát az, hogy Szerbia előtt technikai értelemben továbbra is nyitva áll a továbblépés lehetősége, a tényleges előrelépés azonban a reformok végrehajtásától és az uniós tagállamok politikai döntésétől függ.

A november 4-én bemutatandó bővítési csomag összesen tíz uniós tagjelölt ország helyzetét értékeli – írja a Tanjug.