Aleksandar Vučić volt szerb államfő kegyelmi döntéseinek megsemmisítését kezdeményezi az újvidéki vasútállomási tragédia körülményeit vizsgáló független bizottság. A testület a legfőbb ügyészhez fordul, hogy indítson eljárást a Közigazgatási Bíróságon, és kérje a vitatott döntések végrehajtásának azonnali felfüggesztését. A kegyelemben részesített 49 személy között újvidéki tüntetők és egy volt belügyi államtitkár is szerepel.

A jogászokból és egyetemi tanárokból álló független vizsgálóbizottság Zagorka Dolovac legfőbb ügyészhez fordul azzal a kezdeményezéssel, hogy a Közigazgatási Bíróság előtt támadja meg Aleksandar Vučić korábbi kegyelmi döntéseit – értesült a FoNet hírügynökség.

A bizottság azt is indítványozza, hogy a bíróság sürgősséggel rendeljen el ideiglenes intézkedést, amely a bírósági eljárás lezárásáig felfüggesztené a kifogásolt döntések végrehajtását.

A független testület azután alakult meg, hogy a szerb parlament elutasította egy hivatalos vizsgálóbizottság létrehozását a 2024. november 1-jei újvidéki vasútállomási tragédia körülményeinek kivizsgálására.

A bizottság később kiterjesztette tevékenységét az elnöki kegyelmi döntések alkotmányosságának vizsgálatára is.

A kegyelemben részesített 49 személy között ugyanis olyanok is vannak, akik részt vettek az újvidéki tüntetéseken, valamint Dijana Hrkalović, a belügyminisztérium korábbi államtitkára.

A jogi szakértők, köztük Marijana Pajvančić nyugalmazott alkotmányjogász professzor korábban arra figyelmeztettek, hogy az államfő kegyelmezési jogköre nem korlátlan. Álláspontjuk szerint amennyiben a döntéseket nem előzte meg az illetékes szervek megfelelően megindokolt javaslata, felmerülhet azok alkotmányosságának és törvényességének bírósági felülvizsgálata.

Aleksandar Vučić ugyanakkor korábbi nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy a kegyelmi döntések meghozatala kizárólagos alkotmányos hatáskörébe tartozik.

Időközben a szervezett bűnözés elleni ügyészség is kezdeményezte a hivatalból meghozott kegyelmi döntések dokumentációjának sürgős ellenőrzését.

Emellett helyi civil szervezetek és ellenzéki csoportosulások az Alkotmánybírósághoz és az új összetételű parlamenthez fordultak, kérve a vitatott döntések semmisségének megállapítását.

A kegyelmi döntések megsemmisítéséről egyelőre nem született bírósági határozat. A független bizottság most az ehhez szükséges jogi eljárás megindítását szorgalmazza.