Tudomány
Az arc formáját meghatározó géneket azonosítottak
Betűméret:             
Öt gént sikerült azonosítaniuk holland kutatóknak azok közül, amelyek meghatározzák az emberi arc formáját; szakértők szerint mindazonáltal még nagyon távoli lehetőség, hogy DNS-elemzés után rajzoljuk meg valakinek portréját.
Amióta tudjuk, hogy az egypetéjű ikreknek azonos a DNS-ük, azóta tudjuk azt is, hogy az arcvonások kialakulásában szerepet játszanak a gének. Arról azonban keveset tudtak a kutatók is, hogy pontosan mely gének vesznek részt az emberi arc alakításában. Korábban már potenciális jelöltként felvetődött három gén szerepét igazolták most holland kutatók, akik további két meghatározó génre is bukkantak vizsgálódásuk során.
"Most kezdjük megérteni az emberi arc genetikai alapjait" - mutatott rá megállapításaik fontosságára Manfred Kayser kutatásvezető, a hollandiai Rotterdamban működő Erasmus egyetemi orvosi központ munkatársa a LiveScience című ismeretterjesztő portál beszámolója szerint.
A tanulmány része annak a munkának, amelyet a hat kutató által alapított VisiGen konzorcium végez, és amelyben az embert jellemző látható jegyek hátterében lévő géneket kívánják feltárni.
Kayser és kutatócsoportja mágneses rezonanciás képalkotóval (MRI) térképezte fel 5388, európai felmenőkkel rendelkező önkéntes fejét, melynek eredményeként minden egyes arcról háromdimenziós képet nyertek. A résztvevők genomját is elemezték, több mint 2,5 millió DNS-markert ellenőriztek annak meghatározására, hogy mely gének segíthetnek megmagyarázni az előre meghatározott 48 karaktervonást az arcokon. Egy ilyen karaktervonás például az, hogy mekkora a távolság a szemek és az orrnyereg között.
További 3867 emberről is készítettek fényképeket, hogy az azonosított genetikai összefüggést ezek segítségével igazolják.
A tanulmányban megmutatták, hogy három, már "gyanúba kerül" gén - a PRDM16, PAX3 és TP63 jelű - valóban részt vesz az arc formájának kialakításában, és további két génről - C50rf50 és COL17A1 - is kiderült, hogy szerepet játszanak az arcszerkezet meghatározásában.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az izgalmas jövő, amikor DNS-elemzés után rajzolhatjuk meg valaki portréját, még nagyon távol van.
"Arra számítunk, hogy a magassághoz hasonlóan az arcformát is több száz, sőt talán több ezer gén egyenként kicsi hatása befolyásolja" - magyarázta Lavinia Paternoster, a Bristoli Egyetem genetikai epidemiológusa, aki a mostani kutatásban nem vett részt. Ez azt jelenti, hogy az öt gén azonosításával elkezdődött annak a folyamatnak a megismerése, ahogyan az arc kialakul, de még nagyon távol van az idő, amikor genetikai elemzésből jósolhatják meg egy ember arcformáját.
Paternoster egyike volt azoknak a kutatóknak, akik a PAX3 gént megtalálták, és megmutatták, hogy az szerepet játszik az embernél az orr és szem közötti távolság meghatározásában. Kayser kutatócsoportja ezt az eredményt is igazolta most. A PAX3 gén mutáns változatát hordozó embereknél alakul ki az úgynevezett Waardenburg-szindróma, egy ritka genetikai zavar, melyet a széles orrnyereg, az egymástól nagyon távul ülő szemek jellemeznek.
A VisiGen kutatói azt tervezik, hogy a jövőben együttműködnek bristoli kollégáikkal az arcjellemzők és a gének közti összefüggés feltárásában. (MTI)
http://yahoo.com/5-face-shaping-genes.identified-210726946.html
Elhunyt Berend T. Iván, a magyar, amerikai, brit, osztrák, európai, bolgár és egykori csehszlovák tudományos akadémia tagja, Kossuth-díjas egyetemi tanár. A 95 éves történész 2026. augusztus 30-án, Los Angeles-i otthonában halt meg – közölte özvegye, Radics Katalin. Berend T. Iván 1930. december 11-én született...
2026. AUGUSZTUS 31.
[ 15:21 ]
Sikeresen felbocsátották vasárnap Floridából a NASA új nagy teljesítményű űrtávcsövét, a Nancy Grace Roman űrteleszkópot, amelynek fő feladata a sötét energia és a sötét anyag természetének vizsgálata, valamint a Naprendszeren kívüli bolygók felkutatása lesz. A mintegy 4,3 milliárd dolláros obszervatórium a SpaceX...
2026. AUGUSZTUS 30.
[ 16:50 ]
A kutatók azonosítottak egy ritka immunsejtet, amely jóval gyakoribbá válik azoknál, akik 100 évnél tovább élnek, új támpontot adva az egészséges öregedéshez. Egyes emberek évtizedekkel tovább élnek másoknál, akár jóval százéves korukon túl is. Mi különbözteti meg őket a többiektől? Az Oszakai Egyetem kutatói...
2026. AUGUSZTUS 25.
[ 13:50 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó