Világcsúcsot jelentő, száz gigabit adatot továbbítottak egy másodperc alatt rádiójelek formájában a Stuttgarti Egyetem laboratóriumában.

A kábelalapú telekommunikációs hálózatok bővítésénél a fejlesztők nem ritkán természeti-földrajzi akadályokba ütköznek, de infrastrukturális és gazdasági létesítmények is útban lehetnek. Természetvédelmi megfontolások is közbeszólhatnak, különösen stratégiai csomópontokban. A felmerülő, hatalmas költségekkel járó problémák miatt megeshet, hogy gazdaságilag ésszerűtlennek ítélik a hagyományos hálózat szélesítését, a Nature Photonics című szakfolyóiratban ismertetett vezeték nélküli technológia - szélessávú adatátvitel rádiórelék útján - viszont kivitelezhető megoldást kínálhat.
A német oktatási és kutatási minisztérium által finanszírozott, Millilink elnevezésű kutatási program részeként 100 Gbit/s (száz gigabit másodpercenként) sebességgel továbbítottak adatokat rádiójelek formájában 237.5 GHz-es frekvencián. A vevőkészüléket húsz méteres távolságban helyezték el a laboratóriumban.
A kísérlettel világcsúcsot állítottak fel. A projekt egy korábbi, terepviszonyok között végrehajtott szakaszában 40 Gbit/s sebességet értek el úgy, hogy az adatátvitel több mint egy kilométeres távolságra történt.
A mostani tesztben - a rekordot jelentő jeltovábbító kapacitás elérésére - fotonikai (optikai) módszert alkalmaztak a rádióhullámok létrehozására, az antennáról sugárzott rezgéseket pedig a vevőkészülék néhány négyzetmilliméteres csipjébe beépített, aktív integrált áramkörök rögzítették a fogadóoldalon.
"Kutatási programunk elsősorban arra irányul, hogy miként lehetne a szélessávú rádiójelfogókat az üvegszálas optikai rendszerekbe integrálni" - mondta Ingmar Kallfass professzor, a projekt irányítója.
Véleménye szerint az általuk kifejlesztett technológia kiváltképpen a mezőgazdasági vidékeken nyújthat olcsó és rugalmas alternatívát a kábelhálózatokkal szemben, amelyek bővítése tetemes kiadásokat igényelhet.
"A száz Gbit/s adatátviteli sebesség azt jelenti, hogy egy blue-ray lemez vagy öt DVD teljes tartalmát tudjuk rádiójelek segítségével átjátszani egyik készülékről a másikra két másodpercen belül" - magyarázta a tudós, aki később magánfogyasztói alkalmazásra is lát lehetőséget.
A szakmai folyóirat idézett egy másik tudóst, Jürg Leutholdot is: ő a fotonikai eszközök felhasználásának nagy előnyét abban látja, hogy az üvegszálas optikai rendszerekből nyert adatokat közvetlenül lehet magas frekvenciájú rádióhullámokká alakítani. (MTI)