Tükör
"Tollvonás" hiányában...
Nincs politikai akarat a körzethatárok megváltoztatására
Betűméret:             
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője azt nyilatkozta a napokban, hogy a szerb kormány „bármely rendes csütörtöki ülésén egy tollvonással módosíthatná a közigazgatási körzetekről szóló rendeletét”, amellyel 1992-ben Adát, Zentát és Magyarkanizsát a nagykikindai körzethez csatolták (Diósi Árpád. Új alkotmány helyett politikai akarat, Magyar Szó, 2010. április 29., 5. o.).
Pásztor nyilatkozatának az apropója, hogy Vladimir Ilić, az észak-bánáti körzet vezetője kijelentette: „Amíg meg nem változtatják az alkotmányt, addig Ada, Zenta és Magyarkanizsa biztosan a nagykikindai körzethez fog tartozni. Szavai szerint ezt a fenti községek vezetői is tudják.”
A három említett magyar többségű község lakosainak kálváriára 1992 óta tart, amikor a szerb kormány rendelet hozott a közigazgatási körzetekről, illetve „a minisztériumok és a különálló szervezetek feladatainak a székhelyükön kívüli ellátásáról”. A rendelet Szerbia Hivatalos Közlönyének 1992. évi 3. számában jelent meg, majd 1995-ig még négyszer változtatták.

A Keretegyezmény megsértése

Az ominózus rendelet lényege, hogy a három észak-bácskai községet – kiragadva azokat az addigi természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetből és nem utolsó sorban ökológiai egységből – az észak-bánáti körzetbe csatolták, amelynek a közigazgatási központja Nagykikinda. Ennek csakis politikai okai lehettek, mert ennek a rendeletnek már akkor nem volt egyetlen ésszerű indoka.
A politikai ok pedig bizonyára az volt, hogy megosszák az akkor még erős tömböt alkotó magyarságot, amelyhez még Kishegyes, Szabadka és Topolya is tartozott. Nem csak a választások miatt, ahogyan egyesek állítják (vagyis hogy minél kevesebb magyar kerüljön be a parlamentbe, mivel akkor nem listás választások voltak, hanem konkrét emberekre kellett szavazni), hanem a magyar közösség politikai, gazdasági, művelődési és egyéb megosztása és leépítése miatt is.
Ennek a konkrét következménye az lett, hogy ettől kezdve az adai, zentai és magyarkanizsai lakosok a különböző jogaikat (egészségügyi- és nyugdíjbiztosítás, szociális juttatások, járművek nyilvántartásba vétele, stb.) csak Nagykikindán valósíthatják meg. Ez megdrágította és bonyolulttá tette ezeknek a jogoknak az érvényesítését (az oda-vissza utazások miatt is), hogy a nemzeti kisebbségi jogokat ne is említsük.
A vitatott rendelet nem csak, hogy megkeseríti az érintett községek magyar, hanem a terület minden más nemzetiségű lakójának az életét, de az egész terület fejlődését is akadályozza, mert nem teszi lehetővé, illetve ellehetetleníti számunkra, hogy a különböző fejlesztési pénzekre és európai projektumokra pályázzanak.
A szerb kormány ezt a jogszabályt utóbb a közigazgatási körzetekről szóló rendelettel váltotta fel, amely a Hivatalos lap 2006. február 27-i 15. számában jelenet meg. (Nem felel meg tehát a valóságnak, hogy a rendeletet még 1992 óta nem változott, csak éppen nem a szükséges irányba.)
Az elmúlt években többször aláírásgyűjtésre is sor került, azonban „a szerb kormány hallani sem akart arról, hogy a közigazgatási körzethatárokról szóló rendeletet módosítsa”.
Az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995. évi keretegyezménye viszont arra kötelezi a csatlakozott államokat, amelyek közé Szerbiai is tartozik, hogy „tartózkodjanak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak” (16. szakasz).

Értesíteni a nemzetközi közösséget

A 2006. évi rendelet értelmében is Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Nagykinda, Törökkanizsa és Zenta továbbra is az észak-bánáti körzethez tartozik, amelynek a székhelye Nagykikinda. Az észak-bácskai körzetet Kishegyes, Topolya és Szabadka alkotják, aminek a székhelye Szabadka.
Ez azt jelenti, hogy az új, magát demokratikusnak nevező hatalom sem mutatott eddig hajlandóságot, hogy ezt a vajdasági magyarságra nézve politikailag káros és az asszimilációt ösztönző rendeletet megváltoztassa. Pedig megtehette volna, ha lett volna erre politikai akarat, akár egy tollvonással is, ahogyan Pásztor Bálint is mondja.
Igaz, a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló 2008. december 22-i törvény értelmében a szabadkai alapbírósághoz tartoznak a volt adai, topolyai és zentai bíróságok is, valamint, hogy a zentai szabálysértési bírósághoz tarozik az Ada, Csókai és Magyarkanizsa is. De vajon nem ez lehetett ezeknek a községi bíróságok megszűnésének az ára?
A gazdasági kamarákról szóló 2009. évi törvény szerint a szabadkai székhelyű regionális gazdasági kamarához tartoznak most már Ada, Magyarkanizsa, Kishegyes, Topolya és Szabadkai és Zenta, a nagykikindaihoz pedig Csóka, Törökkanizsa és Nagykikinda. Ehhez igazodik a szabadkai székhelyű Gazdasági bíróság területe is.
Mindez azonban nem elegendő a miloševići körzethatárok lebontásához, mert a lényeg nem változott: a három község közigazgatásilag továbbra is Nagykikindához tartozik. Most kíváncsian várjuk elfogadja-e a kormány a magyarkanizsai községi tanács megismételt (2010. március 2-i) javaslatát, amellyel kérte, hogy a község az észak-bácskai statisztikai körzetbe nyerjen besorolást.
A kormány a saját maga által hozott rendeletet bármikor megváltoztathatja. Ehhez nem szükséges a szerb parlament véleményének még a kikérése sem. Az alkotmányváltoztatásnak pedig ehhez éppen nincsen semmi köze. „De, a szerb kormány nem akar magyar többségű körzetet. Ha ugyanis a három bácskai községet (Magyarkanizsa, Zenta, Ada) a szabadkai székhelyű észak-bácskai közigazgatási körzethez csatolnák, abban a magyarok aránya a jelenlegi 43,5 százalékról 53-ra emelkedne. Ez már alapul szolgálhatna az észak-bácskai területi autonómiához” írja Ágoston András is a Fanyalgás című írásában (Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, 2010. április 29.).
A problémának tehát nem csak „gyakorlati” vonatkozásai vannak, mint ahogyan Pásztor Bálint 2010. április 13-i parlamenti felszólalásában elmondta, de nemzeti kisebbségi és politikai vetületei is. Ezért nem világos, hogy a VMSZ képviselői miért a szerb képviselőházban lamentálnak „több mint 20 felszólalásban” arról, hogy „a kormány mikor kezd el gondolkozni a rendelet megváltoztatásáról”, és miért nem közvetlenül a kormánytól követelik erélyesen, hogy vessen már véget ennek a 18 éve tartó hátrányos helyzetnek? Vagy teszi ezt a VMSZ elnöke Boris Tadić köztársasági elnöknél, amikor vele tárgyal? Vagy úgy tartják, hogy a struccpolitika célravezetőbb? Van-e egyáltalán súlya a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a képviselőinek, ha valamilyen nemzeti közösségi jogot kell érvényesíteni?
Fel kell szólítani a szerb kormányt, hogy rövid időn belül változtassa meg a saját rendeletét. Amennyiben ez nem történik meg, a magyar képviselőknek, akik közül egy az Európa Tanácsban is jelen van, kötelessége értesíteni ezt a nemzetközi szervezetet, hogy Szerbia nem tartja tiszteletben az általa is aláírt Keretegyezményt. Úgyszintén nyomatékosan követelniük kellene az észak-bánáti körzet vezetőjének a mielőbbi menesztését.
Mgr. Bozóki Antal, ügyvéd
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A húsvéti szent három nap - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:18 ]
A világ leggazdagabb emberei - illusztráció
2024. MÁRCIUS 27.
[ 13:44 ]
Eladták a Jugoszláviát - illusztráció
2024. MÁRCIUS 22.
[ 18:21 ]
Az oroszellenes szankciók kudarcot vallottak, és a nyugati pénzügyi elit Ukrajna vereségére számítva szívesen újítják fel a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal - írta Gabor Steingart újságíró a Focus magazinban megjelent cikkében. "Minden jel arra utal, hogy a Nyugat elveszettnek látja a konfliktust, és...
2024. MÁRCIUS 14.
[ 12:22 ]
Vasárnap este kezdődik, és 2024. április 8-án estig tart az iszlám hívők éves böjti időszaka, a ramadán. A ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos. Az iszlám a mintegy 1,8 milliárd követőjével a kereszténység után a világ második legnagyobb vallása, és ma...
2024. MÁRCIUS 10.
[ 7:56 ]
Szerbiában is, ahogy a világ jó néhány országában, a nemzetközi nőnapot ünneplik. Vagy megemlékeznek róla. Mert van, aki azt állítja, nincs azon mit ünnepelni, hogy a nők még mindig sok tekintetben egyenlőtlen helyzetben vannak a férfiakhoz viszonyítva. Mások szerint ebben a formában, globálisan egyetlen napon megünnepelni...
2024. MÁRCIUS 8.
[ 12:49 ]
Beolvasás folyamatban