A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Az egyház és az állam veszélyes összefonódása
Betűméret:
Đorđević az újvidéki razzia 70. évfordulójáról való megemlékezésen történt incidenst kommentálva, amikor is a püspök nem engedélyezte a városi és tartományi vezetőknek, valamint két ország nagykövetének a részvételt, azt mondta, éppen az ilyen illetéktelen beavatkozások azok, amelyek hasonló incidenseket váltanak ki.
A szociológus a Tanjugnak nyilatkozta elmondta, az ilyen viselkedés “nem vezet jóra, sem az államra, sem az egyházra nézve”.
“Régóta az erőltetett klerikalizáció hullámain lovaglunk, s az egyház beleavatkozik minden közérdekű ügybe, miközben megfeledkezik a keresztény egyház hagyományos álláspontjáról – hogy a klerikalizáció nem hoz semmi jót, magának az egyháznak sem, s ebben rejlik a probléma”, mondta Đorđević.
Mint mondta, immáron teljesen nyilvánvaló, hogy Irinej bácskai püspök számára a személyes érvényesülés és saját hatalmának fitogtatása volt fontos, mintsem a megemlékezés.
“Ő a merevebb álláspontot képviselő főpapok sorába tartozik, s jól emlékezhet mindenki, hogyan ‘tisztogatta’ Újvidéket az olasz színtársulat vendégszereplése után, noha közismert, hogy ez a város és Modena, testvérvárosok. Itt valóban bebizonyosodott, hogy az állami és az egyház közötti kapcsolat nincs letisztázva, azért, mert nem ismeretes sem egyik, sem a másik illetékessége”, emelte ki Đorđević.
A szociológus emlékeztetett arra, hogy az újvidéki megemlékezés az incidens miatt igen kínos volt, s kiemelte, mindenki kötelessége, hogy megfelelő kegyelettel és mélységes tisztelettel viszonyuljon az áldozatok szenvedései iránt.
“Abban, ami Újvidéken történt, volt valami nagyon szomorú, de nagyon csúnya is; összetűzésbe került a városi hatalom, vagyis hát az állam és a bácskai püspökség képviselői azon kérdés miatt, hogy vajon ki vezesse ezt a szomorú megemlékezést, s ki álljon a megemlékezés élén”, magyarázta Đorđević.
Szavai szerint az áldozatok az incidens árnyékába szorultak, megkerülték őket, talán meg is feledkeztek róluk, de mindenképpen megsértették emléküket, mert, mint hangsúlyozta, “a mód, ahogyan ez megtörtént, a legtöbbet az állam és az egyház rivalizálásáról árul el”.
“Szemmel látható, hogy az állam ebben az esetben visszakozott, holott erre nem volt joga és nagy hibát vétett. Így történhetett meg, hogy az egyház, konkrétan a bácskai püspökség és annak első embere, beleavatkozott az állam ügyeibe”, magyarázta Đorđević.
Az újvidéki razzia 70. évfordulójáról való megemlékezésen, január 22-én, a pravoszláv egyház biztonsági szolgálata megakadályozta Egeresi Sándort, a tartományi képviselőház elnökét, továbbá Újvidék polgármesterét, valamit Izrael és Magyarország nagyköveteit, hogy részt vegyenek a megemlékezésen.
Emiatt azután Boris Milićević, a Szerbiai Szocilatista Párt főbizottságának tagja a Twitteren keresztül azt üzente a szerb pátriárkának, de Irinej bácskai és Pahomije, vranjei püspököknek is, hogy a pokolban fognak égni. Mire a Szerb Pravoszláv Egyház honlapján a bácskai püspökség irodájából kiadott olyan közlemény jelent meg, amely szerint Milićević inkább a melegek védelme terén tett érdemeiért ismer a nyilvánosság előtt, mintsem a jelenlegi pártjában véghezvitt cselekedeteiért.
Aleksandar Jovanović, az újvidéki képviselő-testület elnöke mindez miatt úgy kívánt tiltakozásának hangot adni, hogy levelet szeretett volna átnyújtani a pátriárkának azzal a kívánsággal, hogy megtudja, vajon Irinej bácskai püspök álláspontja a pravoszláv egyház álláspontja-e egyúttal, de próbálkozása mindeddig nem járt sikerrel. (Tanjug)
Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben...
2026. JÚNIUS 1.
[ 12:48 ]
A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.
Az...
2026. MÁJUS 31.
[ 17:33 ]
A tudósok továbbra is próbálják tisztázni az El Niño és az emberi tevékenység okozta felmelegedés közötti összetett kapcsolatot, mert együttes hatásuknak komoly következményei vannak a szélsőséges időjárási jelenségekre és a globális hőmérsékletekre nézve.
Ahogy közeledik a nyár, egyre nagyobb az esélye annak,...
2026. MÁJUS 28.
[ 20:42 ]
