Áldilemma a “takarékoskodni vagy gyarapodni” kérdése

Szerbiában nem kellene dilemmát jelentenie annak, hogy mit szeretnénk, növekedést vagy takarékosságot, hiszen ez a két dolog nem zárja ki egymást, állítja Vladimir Vučković közgazdász.
A Makroekonomske analize i trendovi című gazdasági folyóirat főszerkesztője, a Fiskális Tanács tagja azt mondja, “a növekedéshez szükséges kedvező feltételek biztosítása voltaképpen azt jelenti, hogy stabil közpénzelésünk van, nem nő tovább az államadósság, sőt, egyre kisebb és mindinkább ellenőrzés alatt álló lesz”.
“Ellenkező esetben olyan egyensúlyvesztés lép fel, amely nem csak az államot és a közfogyasztást érinti, de a gazdaságot is, s jelentősen befolyásolja a foglalkoztatást és az inflációt is”, mondta Vučković.
Szavai szerint ahhoz, hogy Szerbiában egy szolid alapot teremtsenek a növekedéshez, “rendbe kell tennünk a közpénzeket és ez lesz a legjobb irány a nagyobb gazdasági aktivitás és az erőteljesebb foglalkoztatás felé”, véli a szakember.
Arra a kérdésre, mikor tanácsos a befektetést serkentő nagyobb fogyasztás mellett dönteni, Vučković azt mondta, téves és félrevezető lenne a költségvetés újraelosztását bármiféle határidőhöz, akár az elkövetkező évhez kötni.
“Mi ragaszkodhatunk továbbra is a jelenlegi fogyasztás mértékéhez, ami azonban téves, mert bizonytalansághoz vezet és veszélybe sodorja az elkövetkező években a gazdasági növekedést. Vagyis, idővel a költségvetésben teret kell adni a befektetések erősítésének is. A befektetések esetünkben 3,5 illetve 4 százalékkal vesznek részt a bruttó társadalmi össztermékben, holott el kellene érni a GDP 5 százalékát”, hangsúlyozta.
Vučković szerint a nagyobb befektetésekhez szükséges “térnyerés” a folyó kiadások csökkentésével érhető el.
“Éppen ezért nem lehet máról holnapra növelni a közbefektetéseket, hanem a költségvetés módosításával erre, de különösen az elkövetkező évre meg kell teremteni a befektetések növekedéséhez szükséges feltételeket, s ezzel együtt a gazdasági növekedés alapjait is”, mutatott rá Vučković.
Arra a kérdésre, vajon elengedhetetlen-e az általános forgalmi adó, vagyis a PDV 15-ről 22 százalékosra emelése, Vučković azt hangsúlyozta, hogy “jelenleg különféle lehetőségek vannak játékban”. “Lehetséges a PDV-t jobban vagy kevésbé megemelni, de akkor tisztában kell lenni azzal is, hogy megtakarításokra viszont másutt is szükség van. Amennyiben a PDV-t 20 százalékosra emelik, az alkalmazkodás minden terhét nem lehet pusztán a bérek és nyugdíjak befagyasztásával és a reform más hasonló elemeivel megoldani. Számításaink szerint ez a bérek és a nyugdíjak nominális csökkenését is eredményezné”, emelte ki Vučković. (Tanjug)