Tükör
Szakembereket képzünk, de kinek és milyent?
Betűméret:             

A szakemberhiány, főleg a gyártással foglalkozó területeken, egyike a munkaadók legnagyobb problémájának – írja a Dnevnik napilap.

Éppen ezért a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nemrégiben bejelentette, 9000 munkáltatót fog megkérdezni, mennyi illetve milyen szakemberekre van szükség, hogy ezáltal előreláthassák a munkaerőpiac szükségleteit, s ezzel összhangban változhasson és alkalmazkodhasson az oktatási rendszer.

A megkérdezettektől kapott pontos információk alapján a foglalkoztatási szolgálat az oktatási intézményekkel együtt újabb akciókat szervez majd, így alkalmazkodva a gazdaság igényeihez.

Jó példája lehet annak, hogy valamit tenni kell e területen, a NIS nemrégiben kiírt foglalkoztatási pályázata, ahol a mintegy 5000 pályázó közül alig tudtak kiválasztani 300-at, akik megfeleltek az alapvető követelményeknek.

„Összevetve a munkaadók új igényeit a korábbiakkal, megállapíthatjuk, hogy szükség van-e újabb szakirányok bevezetésére az oktatási rendszerben, vagy csak valamilyen kisebb képzésre, szakképesítésre, át- illetve továbbképzésekre van szükség” – véli Zoran Martinović, a munkaügyi minisztérium államtitkára.

Nebojša Atanacković, a munkaadók uniója elnökének elvárásai szerint, a begyűjtött adatok alapján meghatározható lesz, milyen irányba kell összpontosítani az oktatást annak érdekében, hogy az a gyakorlatban is eredményes legyen, illetve olyan szakembereket képezzen és olyan tudással lássa el őket, amelyet később fel tud használni a gazdaság.

Az idő és a technológia fejlődése nagymértékben számolt fel olyan szakmákat világszerte, amelyek szakembereit még mindig viszonylag nagy számban képezik a szerbiai középiskolákban, illetve az egyetemeken is. Emellett, folyamatosan termelünk ki olyan szakembereket a felsőfokú intézményekben a költségvetés terhére, akiknek több ezer kollégája munkanélküliként tengeti életét már évek óta, hiszen nincs hol elhelyezkednie. Másrészt, az információs-technológia területek minden szintjén akkora szükség van a szakemberekre, mint „egy falat kenyérre”, mégsem nevelünk ki belőlük eleget, illetve – különösen a középiskolákban – teljesen inadekvát oktatási program szerint képezik őket. (Dnevnik)

Új irányt vehet az uniós bővítés - illusztráció
2026. JÚNIUS 26.
[ 18:09 ]
Tizenöt hónappal a 2025. március 15-i belgrádi tüntetés után ismét a „hangágyú” ügye került a szerbiai politikai viták középpontjába. A Belgrádi Felső Ügyészség ezúttal azt vizsgálja, volt-e olyan terv, amelynek célja a „hangágyú” használatának szimulálása lett volna a tüntetésen. Az ügyészség szerint...
2026. JÚNIUS 22.
[ 13:18 ]
A szerbiai polgárok több mint fele támogatná az ország európai uniós csatlakozását, ugyanakkor jelentős a bizalmatlanság és a pesszimizmus az integrációs folyamat jövőjét illetően – derül ki a Európai Politikai Központ (CEP) legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint egy esetleges népszavazáson a megkérdezettek...
2026. JÚNIUS 18.
[ 16:14 ]
Több tízezer nyolcadikos számára kezdődött meg Szerbiában a kisérettségi, amely az első lépés a középiskolai beiratkozás felé. A diákok egyre gyakrabban választanak olyan képzési irányt, amely megfelel saját érdeklődésüknek, de figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit is. Milorad Antić, a Középfokú Szakképző...
2026. JÚNIUS 16.
[ 8:52 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó