Megbüntették a zentai malomipari vállalat sütőipari részlegét, mert az államilag meghatározottnál olcsóbban árusította a kenyeret. További vétkük, hogy nem az előírásoktól, hanem a fogyasztói igényektől tették függővé, mennyi fehér és mennyi barna kenyeret sütnek.

A Žitounija sütőipari üzleti társaság tiltakozott azon bírósági ítélet miatt, amellyel megbüntették a zentai Žitopromet malomipari vállalat Sentella sütőipari részlegét, mert az államilag meghatározottnál kedvezőbb áron árusította a kenyeret. A vállalatot a mezőgazdasági felügyelőség jelentette fel.

Az ítélet indoklása szerint a vállalat a fehér kenyeret (T-500) 39 dinárért forgalmazta, a félbarna kenyeret (T-850) pedig 36 dinárért. Ez az ár pedig 5, illetve 9 dinárral kevesebb, mint az állami szabályozásban meghatározott összeg.

Az ítélet indoklása szerint a vétkes pékség az előírt termelési struktúrát sem tartotta be, hiszen a T-500-as lisztből készült, 500 gramm súlyú fehér kenyér termelésének mindössze 8 százalékát, a T-850-es lisztből készült félfehér kenyér 74 százalékát az egyéb pékipari termékek pedig 18 százalékát tették ki. Az arány a fogyasztói igényeknek és nem az államilag előírtaknak megfelelően alakult. Az állami szabályozás ugyanis előírja, hogy a napi termelés legalább 40 százaléka fehér kenyér kell legyen.

“A kenyér előállítója a saját termelési struktúráját a piac és a fogyasztók igényéhez alakította, de szocális érzékenységről is tanúbizonyságot tett, hiszen a polgároknak lehetőségük nyílt az igényeiknek megfelelő kenyeret vásárolni, amit a fogyasztók szuverenitásának neveznek. Természetesen a fogyasztók óriási többsége a T-850-es lisztből készült legolcsóbb kenyeret választotta, ami nem utolsó sorban táplálkozási szempontból a legegészségesebb”, áll a Žitounija közleményében, amelyet a Beta idéz, s amely hozzáteszi, a pékség hatalmas veszteséget halmozott volna fel, amennyiben betartja az államilag meghatározott arányt és termelésének legalább 40 százalékát a fehér kenyér tette volna ki, hiszen így a kárba veszett termék aránya 30 százalékon felüli lenne, ami “abszurdum”, hiszen az állami rendelettel elismert remittenda, vagyis a visszáru maximum 5 százalék.

A Žitounija közleménye szerint az ilyen ítélet nem a “nép nevében”, inkább a “nép ellenében” született.

A gazdasági társaság emlékeztet továbbá arra is, hogy a szerbiai kenyérgyártásra vonatkozó rendeletek „szociális rendeletként” születtek meg. Meghatározásuk idején a fogyasztókat védték, kedvező árú kenyeret biztosítva számukra. A Žitounija indoklásában követeli az illetékesektől, hogy módosítsák a vonatkozó rendeletet. Az állami szabályozás ugyanis ebben az értelemben, és ennek a büntetésnek a fényében elveszítette azt az eredeti célját, hogy szociális segítség legyen az emberek számára. A Sentella 100 ezer dináros pénzbírságot kapott. A gazdsági társaság szerint a mezőgazdasági felügyelőség és az illetékes bíróság fellépése legitim ugyan, de távol van a joguralomtól és még távolabb a józan észtől.

Rúzsa Mária