ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Média, médiák, médium, médiumok
Betűméret:
Egy régebben felvetett olvasói kérésnek teszek eleget a szólások kimeríthetetlen témája után. Ez a média – médiák – médium – médiumok kérdése. Ezzel a témával igen sok cikk foglalkozik. Mondhatni: egész irodalma van a kérdésnek. A 2004 óta tartó vita napjainkban már csillapulni látszik. Talán azért, mert a sokat emlegetett nyelvhasználat, a megszokás, a beidegződés meghozta a megoldást.
Lássuk csak, miről is van szó!
Napjainkban a média – médium divatszó. Idegen szó, Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a médium latin eredetű szónak öt jelentése is van. 1. a spiritiszták elképzelése szerint az emberek és a szellemvilág között közvetítő személy; 2. szuggerálható, hipnotizálható egyén; 3. valamilyen kellemetlen tevékenység szenvedő alanya; 4. (vegyészetben) közeg; 5. (híradástechnikában, kommunikációban) tömegközlési és -tájékoztatási eszköz.
A szótár régebbi kiadásaiban a média alak nem is található meg.
Az újabb kiadásokban viszont a médium 5. jelentésénél már utal a szerző egy másik címszóra. Ez a média, médiák. A latinból származó szót az angol nyelv közvetítésével vettük át. Két jelentését ismerteti: 1. adatátviteli közeg(ek) vagy eszköz(ök); illetve 2. tömegtájékoztatási eszközök (újságok, rádió, televízió). De az Idegen szavak és kifejezések szótára is figyelmezteti a fölhasználót: a „media” a latin „medium” szó többes száma, ezért a magyar többesjellel is ellátott „médiák” alak alkalmazását lehetőleg kerüljük!
A nyelvészek közötti vita a szó egyes és többes számának helyes, illetve helytelen használata miatt robbant ki. Vagyis, nem az első 4 jelentés miatt (a transzcendens közvetítő, a különleges képességű személy és a tudományban használt közeg jelentése miatt), hanem a modern tömegkommunikációt jelentő sajtó értelme miatt.
A médium tehát egyes számú főnév, a média pedig a többes száma. Ezért kell kerülni (a szótár szerint is) a médiák alakot, mert az már formailag kétszeres többes szám. Mintha azt mondanánk: könyvekek. De a vitázók több érvet sorolnak föl az egyik, illetve másik szóhasználat mellett. Vegyük ezeket is számba!
A latin foliumból (levél, lap) azonos képzéssel kaptuk a fólia szót, mégis vannak különböző fóliák, vagyis használt a kettős többes szám is. Akik fóliákat és médiákat mondanak, azok a fóliát és médiát egyes számnak érzik. Nem hallani azt, hogy A média lecsaptak a hírre.
Más tudósok véleménye szerint a média gyűjtőfogalom, vagyis többes szám, magába foglalja elsősorban a hangos és a képes tömegkommunikációs eszközöket, a rádiót és a televíziót, sőt újabban az írott sajtót és az internetes tömegtájékoztató eszközöket is. Van médiapolitika és médiaértelmiség. Tehát összefogó értelemben használjuk. Mondunk hagyományos médiát, internetes médiát, és új médiát is. Ha csak egyet akarunk kiemelni a médiából, helyesebb a médium használata: a rádiós médium.
Létezik olyan vélemény, amely nem helyteleníti sem a média, sem a médiák alakot. Aki ezt vallja, azzal érvel, hogy a magyar nyelvérzék a –k többesjel hiánya miatt egyes számúnak érzi a médiát, és többesnek a médiákat. Íme egy részlet az érvelésükből: „…a latin media szó többes számú, ( …) tehát nem lehet még egyszer többes számba tenni. Az ilyen okoskodás a forrásnyelv és az átvevő nyelv összezagyválása: a magyar szavak szempontjából teljesen mindegy, hogy az átadó nyelvben milyen számú volt. Tehát ha van a magyarban média (és kétségtelenül egyes számú), akkor miért ne lehetne médiák is?”
És egy „túlbuzgó amatőr nyelvvédő” véleménye: „Tehát a helyes többes szám: médiák, a helyes egyes szám: médium. A média kollektív egyes számú főnév magyarul nem létezik…”
Ne essünk az eredet csapdájába, írja az egyik vitázó: ha megtudjuk egy kifejezés származását, ne akarjuk rákényszeríteni az idegen nyelv kategóriáit a magyarra. „Csakhogy a nyelvek nem így működnek, nem mindig tisztelik a máshonnan átvett anyagot, hanem bedarálják a maguk rendszerébe.”
Nem biztos, hogy az olvasónak e cikk elolvasása után teljesen világos lesz, mit is kell használni: médiát, médiákat, médiumot, esetleg médiumokat! Ilyen kérdésekben leginkább a használat dönt, mert tudhatunk latinul is, mégis magyarul beszélünk.
És mi lenne, ha sajtót mondanánk?
Mgr. Viola Lujza
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
Élettársam, Dr Vászolyi Erik nyelvész professzor is megpróbálta anno a média és a médium közti különbséget feldobni, mert az ő fülét is sértette, amikor a hírközlő szerveket médiumok-ként emlegették. Miután nem kapott elfogadható magyarázatot a válaszokban, abbahagyta az ezzel a szóval, v. kifejezéssel való meddő vitát. Akkor jött ismét elő ez a téma, amikor itt, Ausztráliában elkezdtek egy érdekes filmsorozatot vetíteni, amelynek a címe MÉDIUM volt, s amely könyv alakban is megjelent. Mindketten élő, eleven példaként láttuk megelevedni a filmen bemutatott, különleges képességgel rendelkező főszereplőt, a Médiumot, akit a bűncselekmények felkutatása érdekében a rendőrség is alkalmazott. Erik sajnos már nem él, így már nem tudom vele megbeszélni ezt a témát, így csak egyet ígérhetek; soha többé nem teszem szóvá, nem kifogásolom, ha a "médiumot" (szerintem változatlanul helytelenül) a hírközlő szervek többesszámaként használják. Üdv. mindenkinek: M. Darley