Anyanyelvünk
Feketén bólingat…
Betűméret:             

„Este van, este van: kiki nyúgalomba! / Feketén bólingat az eperfa lombja, / Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, / Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. / Mintha lába kelne valamennyi rögnek, / Lomha földi békák szanaszét görögnek, / Csapong a denevér az ereszt sodorván, / Rikoltoz a bagoly, csonka, régi tornyán…”

Nem a nyári este hangulatának megidézése miatt elevenítettem fel a jól ismert sorokat Arany János Családi kör című verséből. Egészen más miatt.

Hajdanán kajánul megkérdezték a nyelvésztől: Hogy írjuk azt, hogy tekinget? Azt válaszolta a nyelvi logikát követve: tekint + -gat/get, az annyi mint: tekintget. Nem úgy van az, mosolyodtak el, a szótár szerint: tekinget. A nyelvész nem értette. Még fiatal volt, megkérdezte Fábián Pált, az 1954-es és 1984-es helyesírás „atyját”, hogy hová tűnt a tekint szó vége. Az atyai kolléga elmosolyodott. Ez bizony nem szóelemzés, hanem hagyomány. Arany Jánosra megy vissza, mert hogy ő így írta a Családi körben: „Este van, este van: ki-ki nyúgalomba! / Feketén bólingat az eperfa lombja”. Arany a kiejtést követte. Hiszen három mássalhangzó kiejtésekor egy könnyen kiesik. És ha már a bólintgatból kiesik a t, akkor ennek hatására továbbiakból is: tekinget, kacsingat. Három ige, amely elvesztette t-jét.

A helyesírás-szabályozók természetesen nem voltak következetesek. Hiszen más esetben megmaradt a t: köhintget, kurjantgat, pillantgat, pukkantgat, sikkantgat, füttyentget, érintget, koccintgat, kortyintgat…

A magyar helyesírás alapelvei között szerepel a kiejtés, a szóelemzés és a hagyomány. Ezek olykor keverednek. Arany János tekintélyének hatására három szóban a szóelemzés kilőve, követtük a kiejtést. Írásban jelölt kiesés. Persze a „nyúgalomba” esetében mégsem követtük. A költő természetesen használhat egyedi helyesírást. Ez azonban nem lehet az alapja a közösségi helyesírásnak. Vélte a nyelvész, amikor már abba a helyzetbe került, hogy beleszóljon a helyesírásba. Arany János csorbítatlan tekintélye ellenére bizony logikusnak látszik, hogy visszavezessük a t-t a három igébe. Készül az új helyesírás, s akkor visszakerül az elveszett t a mindennapi helyesírásba: tekintget, kacsintgat és bólintgat. Arany János szövege természetesen szent, ott továbbra is marad a t nélküli változat.

„Este van, este van… a tüz sem világít, / Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit, / A gyermek is álmos, – egy már alszik éppen, / Félrebillent fejjel, az anyja ölében. / Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; / Közbe-közbe csupán a macska dorombol. / Majd a földre hintik a zizegő szalmát… / S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.”

Milyen szép! 1851. április 10-én írta ezt Arany János. Akkor nincs tovább nyelvi mese sem… mi is földre hintjük a zizegő szalmát, és átadjuk a tücsöknek csendes birodalmát…

Balázs Géza (e-nyelvmagazin.hu)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
A halandzsa értelmes beszédnek ható értelmetlen vagy összefüggéstelen szöveg. Zavaros, gyakran lódító, nagyképű fecsegés, mellébeszélés. Művelhető anyanyelven és valamely idegen nyelv hangzását utánozó szavakkal is. Ez utóbbival szívesen élnek a humoristák.És anyanyelvén ki halandzsázik? Zagyvál, összevissza...
2014. ÁPRILIS 1.
[ 23:14 ]
Beolvasás folyamatban