A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.

Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak. Íme néhány:

- Nézd, ott a Budai vár! – Hadd várjon!

- Melyik a legrosszabb gyógyszer? – A kilenc. – Miért? – Mert fordítva hat.

Két tégla beszélget a sötétben: - Ön fél? – Nem, én egész vagyok.

Üres szobában csámcsogást hallok. Mi az? A négy fal.

A híd alatt csámcsogást hallok. Mi az? A rozsda eszi a vasat.

A kórházban rotyogás hallatszik. Mi az? Fő az egészség.

Kora reggel óriási csattanást hallok. Mi az? Hajnal hasad.

Mi az: szürke és csattog? Köt a beton.

A vár, mint építmény, és a várakozik ige, vagy a hat számnév és ige, a fél igei és főnévi jelentésének egyidejű használata okozza a humoros hatást. Hasonlóképpen van ez a fal főnévvel és igével, a fő igével és melléknévvel. A hajnal hasad = hajnalodik, a rozsda eszi a vasat = rozsdásodik, és a köt a beton kifejezéseket az óriási csattanással, csattogással és a csámcsogással párosítva az evésre és a kötésre, hasadásra utalunk, innen származik a humor forrása.

Más csoportot alkotnak a ragozás miatt a becéz, a körözött, a hullám, a villám és a hányat többértelműségén alapuló viccek.

Anyuka benyit a szobába, és látja, hogy a fia C betűket rajzol a húga homlokára. – Pistike, mit csinálsz te a kishúgoddal? – Csak becézem.

Két túró találkozik. – Hogy vagy? – Halkabban, körözött vagyok!

Ketten ülnek a tengerparton. – Nézd, ott jön a hullám!

Két rab beszélget. – Te miért vagy itt? – Mert a szomszédomba belecsapott a villám. – Na és? – Hát az én villám volt.

- Kérek almát. – Hányat? – Akkor nem kérek!

Az –ék többes számú főnévképző, névszókhoz járul, elsősorban tulajdonnevekhez, ’valaki és a hozzátartozók’ összességét jelenti: Bíróék nincsenek otthon (senki a Bíró családból). Ez az alapja a Kik laknak…? kezdetű szóvicceknek. A válasz ti. értelmes közszó, a kérdezett helyre jellemző.

Kik laknak a templomban? – Szószék.

Kik laknak a fazékban (szódavízben)? – Buborék.

Kik laknak a falon? - Festék.

A szó végét néha ragnak érezhetjük. Pl. a –ra, -re, vagy az –on, -en, -ön rag teszi humorossá a következő mondatokat:

Fölmásztam a létra.

- Hol nyaraltál, Pistike? – A Balaton.

Szóösszetétellel is „gyárthatók” szóviccek. Egy lelkes viccgyártó a csap szóval próbálkozott.

Rossz csap = csapnivaló. Csapok lakhelye = csaptelep, csaplak. Nedves csap = vízcsap. Hideg csap = jégcsap. Forró csap = tűzcsap. Hazug csap = becsap. Csapok fekhelye = csapágy. Csap kertet művel = csapás. Részeg csap = sörcsap. Matematikus csap = megcsap.

Fontos, hogy a válaszként adott szó értelmes legyen, a csap szó bármelyik jelentésével párosul is: csapás (ösvény, a csap ás), megcsap (megüt, a + jel).

Szóviccek és szójátékok sokszor előfordulnak az irodalmi művekben is. A humor könnyeddé és olvasmányossá teszi az írásokat. De erről majd egy másik alkalommal!

Viola Lujza