ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Az ide és az oda, a jön és a megy, a hoz és a visz
Betűméret:
„Add oda nekem ezt a könyvet!” – hallottam a minap. Miért add oda? Ha ezt a könyvet, akkor inkább add ide.Nem ritkák az ilyen mondatok. Bizony, egyre gyakrabban hallani az igényesebbnek szánt köznyelvben is.
Az ide és az oda kettős szófajú szavak: ún. mutató helyhatározószók és igekötők is.
Helyhatározószóként az ide a beszélő felé irányuló mozgást fejez ki: erre a helyre, ebbe az irányba, ehhez a helyhez viszonyítva. Például: Ide írjátok, ebbe a füzetbe! Ide figyelj! Ide a karóhoz kössétek! Igekötőként is rám, nekem, hozzám a jelentése, vagyis közelítő értelemben kell használni: Ideadta a pénzét. Idenézett, és mosolygott.
Az oda mutató határozószó használatakor a jelentése: arra a helyre, abba az irányba, ahhoz a helyhez viszonyítva, abba az állapotba. Például: Oda tedd! Oda fordulj az ablak felé! Igekötőként egy meghatározott helyre, hely felé (odatámaszt, odapillant, odaköszön) felé irányítja a cselekvést.
Az ide közelre, az oda távolra mutató határozószó. Ezért nem helyes közelítő értelemben a távolabbi formát használni. Ezért helyesen: Add ide nekem ezt a könyvet!
Hasonlóan az ide-odához használunk még néhány szópárt. Ilyenek például a jövök - megyek és a hozok – viszek.
A jön ige alapjelentése (sok egyéb mellett), hogy a beszélő felé közeledik, ide, a beszélő helyére érkezik, a beszélővel azonos helyre megy. Így mondjuk: Jön az autóbusz (ide érkezik). Vagy: Te is jössz a borversenyre?
A megy ige az egyik helyről a másikra való haladást jelenti, távolodást fejez ki. Ezért mondjuk inkább: Megyek már! Nem pedig: Jövök már!
Ami a beszélő helyéhez közeledik, az jön, ami távolodik tőle, az megy.
De a kivétel erősíti a szabályt! Ezért senki se fog csodálkozni, hogy bizonyos beszédhelyzetekben fölrúghatjuk az általános szabályt. Molnár Csikós László egyik nyelvművelő írásából idézek: „…a boltos nincs bent az üzletben, de a raktárból meghallotta, hogy valaki bement! Mivel még kezet kell mosnia, odaszól a vevőnek, hogy várjon egy kicsit: Mindjárt jövök! – Vajon indokolt-e itt a jön ige használata? Ha mereven ragaszkodunk a szó alapjelentéséhez, akkor nem, ha viszont lélektani mozzanatokra is tekintettel vagyunk, akkor igen. Tudniillik a boltos szokásos tartózkodási helyére vonatkoztatva él a jön igével, jelezve, hogy oda hamarosan visszatér. Azt is mondhatta volna, hogy „Mindjárt megyek”…Az is megtörténhet, hogy a segéd hívja a kint levő boltost az üzletbe, akkor inkább a megy ige illik a feleletbe: Mindjárt megyek! A jövök használata akkor lenne indokolt, ha a főnök előbb más helyre is el akarna menni.”
A hoz ige azt jelenti: ide, a közelünkbe, a környezetünkbe juttat, szállít, kísér, vezet valamit. Kenyeret hoz. Elhozta a fiát. A veszekedés bajt hoz a családra.
A visz ige jelentései közé tartozik, hogy a beszélőtől távolodva megy, vezet, kísér. Például: Csomagot visz. Magyarországra viszik a győzteseket. Ilyen a könyvcím is: Valamit visz a víz.
Hozd el a buliba a húgodat is! Elviszem. (Nem: Elhozom.) Vagy: Vidd el a nagymamához az ebédet! Máris indulok, viszem!
Helytelen tehát fölcserélni a jövök – megyek, a hozok – viszek és az ide – oda párokat.
Mgr. Viola Lujza
Nagy Lajos karcolatai látszólag az állatokról szólnak, de valójában mindig az emberek tulajdonságait, viselkedését állítják pellengérre. Humoros, rövid, csattanós írásokról lévén szó, a kritika se annyira bántó.A farkas címűben így ír: „A farkas vadállat. Azaz nem is olyan vad. Sőt talán szelídnek is...
2014. JÚLIUS 2.
[ 10:33 ]
Ismerünk olyan szóvicceket, amelyek álösszetétellel, félrehallással jöttek létre, vagy szólásokkal kapcsolatosak.Az álösszetételek olyan szavak, amelyek látszólag lehetnének összetettek is.- Hol terem a CD? – Diszkréten.- Mi kell a babázáshoz? – Bab meg víz.- Mit kapsz, ha egy kerek telekre kastélyt építesz?...
2014. JÚNIUS 5.
[ 22:51 ]
A szóvicc szójátékon, vagy valamely többjelentésű vagy azonos alakú szónak egyidejűleg több értelemben való használatán alapuló vicc. Gyakran élnek vele humoros kedvű íróink, humoristáink, de a mindennapi életben is előfordulnak.Több csoportba sorolhatjuk őket. Talán a legismertebbek az azonos alakú szavakkal alkotottak....
2014. MÁJUS 5.
[ 22:47 ]
Nincs hozzászólás. Legyen az első!