Maszúd Peszeskján elnök komor figyelmeztetést adott ki, hivatkozva az energiaügyi minisztériumi jelentésére, amely szerint Iránban a vízválság súlyosabb, mint azt bármikor is gondolták és elismerték, írja az Euronews.

Az iráni kormány rendkívüli munkaszüneti napot hirdetett holnapra Teherán tartományban, mivel az ország súlyos vízhiánnyal és energiaválsággal küzd, amit még a rendkívül magas hőmérséklet is súlyosbít, és az ország elöregedő infrastruktúráját a teljes összeomlás szélére sodorta. A kormány arra buzdította a lakosokat, hogy használják ki az időt „pihenésre, egy rövid kirándulásra vagy a családdal való együttlétre, természetesen a biztonsági előírások betartása és az energiatakarékosság mellett”. Teheránban a napközbeni hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius fokot, és be kellett vezetni a vízadagolást.

A szakértők évek óta kongatják a vészharangot, de mégis, Teherán öt fő víztározójának vízkészlete a kapacitás 13 százalékára zuhant . A főváros számára létfontosságú Lar-gát szinte üres, mindössze 1 százalékos a telítettsége. Három másik gát kapacitása 6-12 százaléka között van .

„A vízválság súlyosabb annál, mint amiről ma beszélünk, és ha most nem teszünk sürgős lépéseket, a jövőben olyan helyzettel fogunk szembesülni, amelyre nem lesz megoldás” – idézte Peszeskjánt az állami média. „A vízügyi ágazatban a gazdálkodáson és a tervezésen túl a túlzott fogyasztás problémájával is foglalkoznunk kell”. Az elnök elárulta, hogy sürgetően tárgyal a szomszédos országokkal a vízimportról. Teherán vízművének bejelentése szerint a főváros fő gátjainak jelenlegi vízkészletei egy évszázada nem látott mélypontra zuhantak.

A tisztviselők a példátlan, ötéves aszályt és a rekord alacsony csapadékmennyiséget nevezik meg a probléma fő okaként, de a politikai összefüggéseket nem szívesen emlegetik. A Világ Erőforrás Intézete (WRI) szerint Irán már a 14. helyre süllyedt a vízhiány tekintetében, és a kommentátorok már egy potenciális „nulladik napról” beszélnek, amikor a vízkészletek teljesen kimerülhetnek.

Reza Talebi akadémiai kutató megjegyezte, hogy Irán agresszív gátépítési terjeszkedése nem enyhítette az ország vízhiányát, hanem súlyosbította azt. Talebi szerint 2012 és 2018 között az iráni gátak száma több mint kétszeresére, 316-ról 647-re nőtt, de közülük sokat a megfelelő környezeti értékelés nélkül, gyakran politikai vagy katonai célokból emeltek. A kutató megemlíti, hogy az országszerte működtetett nukleáris létesítmények extrém hűtővízigénye is rendkívül megterhelte a tartalékokat, de az utófelhasználásról, például az öntözésbe való visszavezetésről nem gondoskodtak.

Az okok közé sorolják a mérhetetlenül meggazdagodott elit luxusfelhasználásait is mesterséges tavak, vízesések és uszodák képében, amelyek felzabálják a víztartalék jókora részét. A legijesztőbb példa a Teherán közelében található Latyan-gát, amelynek kapacitása 90%-kal csökkent, 95 millió köbméterről mindössze 9 millióra. A becslések szerint Teherán vízkészletének akár 25%-a is elveszhet a létesítmények nem megfelelő megépítése és kezelése miatt.

Az elmúlt 20 évben Teheránban a talajvízszint 12 méterrel csökkent, ami hozzájárult a talajsüllyedéshez és veszélyeztette a városi infrastruktúra stabilitását. A súlyos problémák megelőzhető vízveszteséget okoztak, ami 10 millió ember napi életét fenyegeti, és rosszabb esetben kaotikus belső migrációhoz vezethet.