Szombaton, július 26-án, Kruševacon 44 Celsius-fokot, az Alibunár községhez tartozó Károlyfalván (Banatski Karlovac) pedig 42 fokot mértek. A mérések kezdete óta egyik állomáson sem volt ennél melegebb nap.

A múlt heti intenzív hőhullám Szerbiában szombaton, július 26-án érte el csúcspontját. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) adatai szerint az ország 28 fő meteorológiai állomásának felén – Smederevska Palankától Negotinon át Vranjéig – aznap a hőmérséklet meghaladta a 40 fokot.

Ez a forrósághullám több helyi rekordot is megdöntött, de ennél sokkal elgondolkoztatóbb azt, hogy két településen megdőlt az úgynevezett „abszolút maximum” is. Ez most két helyszínen történt meg – az egyik Közép-Szerbiában, a másik Vajdaságban, pontosabban Dél-Bánátban – írja a Klima 101.

Kruševac lakói július 26-án 44 fokos hőmérséklettel élték át a város történetének legmelegebb napját. Emellett Kruševac volt az ország legforróbb pontja is aznap – Leskovaccal, Nišsel és Ćuprijával együtt, ahol 43,6–43,8 fokot mértek.

Összehasonlításképpen: a legmagasabb hőmérsékletet, amelyet eddig a RHMZ mért Szerbiában, 2007. július 24-én Smederevska Palankán regisztrálták – 44,9 fokkal.

Az idei mért hőmérsékletek több mint 14 fokkal haladják meg a júliusi "normális" hőmérsékletet. A 1991–2020 közötti időszak alapján a júliusi maximumhőmérséklet középértéke Kruševacon 29,5, Károlyfalván pedig 29,1 fok.

Noha Belgrád és Niš emlékezhet melegebb napokra is, július 26-án még soha nem volt ilyen meleg. A Weather and Climate weboldal mérései szerint idén Belgrádban 38,6, Nišben pedig 43,7 Celsius-fokkal megdőlt a napi rekord.

A hétvégi időjárás azonban nemcsak rendkívül meleg, hanem változékony is volt.

Bár azóta a hőmérséklet csökkent, Szerbián már a negyedik hőhullám vonult át az idei meteorológiai nyár (június–augusztus) során. Hőhullámokat ugyanakkor a hidegebb évszakban is regisztráltak: hármat januárban – melyek közül az egyik február elejéig is átnyúlt –, valamint egyet márciusban.

Így idén már az év első hét hónapjában nemcsak hogy többszörösen túlléptük az egykori (1961–1990-es) évi 0,7-es átlagot, hanem meghaladtuk a közelmúltbeli normát is, amely a 2011–2020-as évtizedben évi négy hőhullámot jelentett.

A hőhullámot úgy definiálják, mint legalább hat egymást követő napot, amelyeken a maximális napi hőmérséklet jelentősen meghaladja az adott időszakra jellemző átlagot.