Gaia - ökológiai rovat
Környezettudatos gondolkodás és magatartás
Agresszív hímek miatt pusztulnak a nőstény teknősök a Preszpa-tavon
Betűméret:             

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén, mert az agresszív hímek elől menekülve a nőstény teknősök "öngyilkosságot" követnek el - derül ki az északmacedón környezetvédelmi társaság egy kutatójának 15 éven át végzett kutatásából.

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe.

A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket - közölte a Meta.mk északmacedón hírportál.

A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni, írja az MTI.

A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

A tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az MME csütörtöki közleménye szerint az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő, majd nappali...
2026. MÁRCIUS 5.
[ 13:06 ]
Leszállt fészkébe a Nagybecskerek közeli Tiszatarróson (Taraš), a Petar Drapšin utcában Prvoje, a falu ismert gólyája és ezzel jelezte: úton vannak a többiek is, a tavasz pedig már nincs messze, írja a zrenjaninski.com. Prvoje immár tizennegyedik éve tér vissza a Tisza menti bánáti faluba, amely közigazgatásilag...
2026. FEBRUÁR 23.
[ 17:23 ]
A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban - erre figyelmeztet a város megbízásából készült, a dubrovniki világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv. A...
2026. FEBRUÁR 22.
[ 16:26 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó