Világszerte több mint 100 millió új vegyi anyag van forgalomban, amelyek egészségre gyakorolt hatását nem, vagy nem kellő mértékben vizsgálták ki. Ami különösen aggasztó – figyelmeztetnek a kutatók –, hogy még a bizonyítottan káros vegyi szennyezésekkel is sokkal kevésbé foglalkozunk, mint más szennyezési formákkal vagy a klímaváltozással.

A kémiai szennyezés „fenyegetést jelent az emberekre és a természetre, és összemérhető a klímaváltozás okozta veszélyekkel”, de talán még károsabb is, mivel évtizedekkel le van maradva a globális felmelegedéshez képest a nyilvános figyelem és a következmények elleni fellépés terén – állapítják meg egy új jelentés szerzői.

Az ipari gazdaság több mint 100 millió „új entitást”, vagyis a természetben elő nem forduló vegyi anyagot hozott létre, melyek közül 40.000 és 350.000 közötti szám van kereskedelmi forgalomban és gyártásban. A bioszféra széles körű szennyezésének környezeti és egészségügyi hatásai azonban nem ismertek széles körben, annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték köti a kémiai toxicitást olyan hatásokhoz, amelyek az ADHD-tól a meddőségen át a rákig terjednek, írja a Szerbiai RTV.

Harry Macpherson, a Deep Science Ventures (DSV) klímaszakértője – a kutatás vezetője – a Guardiannek elmondta: sokan tévesen feltételezik, hogy az általunk belélegzett levegő, a víz, az ételek, a kozmetikumok, tisztítószerek vagy a bútorok kémiai biztonságát alaposan ellenőrzik. Valójában ez nem így van.

A DSV nyolc hónapos, a Grantham Alapítvány által finanszírozott projektje során több tucat kutatóval, civil szervezeti vezetővel, vállalkozóval és befektetővel beszéltek, valamint több száz tudományos munkát elemeztek. A jelentés szerint az élelmiszerrel érintkező anyagokból – például főzéshez, tároláshoz és csomagoláshoz használt anyagokból – származó 3.600 szintetikus vegyület kerül az emberi szervezetbe, melyek közül 80 különösen aggasztó hatású.

A „örök vegyi anyagokként” ismert PFAS-származékokat például szinte minden vizsgált ember szervezetében kimutatták, és mára annyira elterjedtek, hogy sok helyen még az esővízben is elérik az egészségre veszélyes szintet. A világ népességének több mint 90 százaléka pedig olyan levegőt lélegzik be, amely nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásainak.

A jelentés adatai összefüggést mutatnak számos, széles körben használt vegyi anyag és az emberi szaporodási, immun-, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, légzőszervi, máj-, vese- és anyagcsereproblémák között. Különösen erős összefüggést találtak a növényvédő szerek és a reprodukciós problémák között, ideértve a vetéléseket és a meddőséget.

A potsdami Klímahatás-kutató Intézet korábbi eredményei szerint már jóval túlléptük a környezetszennyezők – köztük a műanyag – biztonságos határértékeit. Egy másik friss jelentés pedig a „műanyagválságra” figyelmeztet, amely a gyermekkor kezdetétől időskorig betegségeket és halált okoz, párhuzamosan a műanyagtermelés drasztikus növekedésével.

A mostani kutatás kiemeli a toxicitásértékelés, a vizsgálatok és tesztelések jelenlegi módszereinek súlyos hiányosságait. Macpherson hangsúlyozta, hogy az endokrin rendszert zavaró vegyi anyagok – mint amilyenek a hormonműködést befolyásoló anyagok – gyakran már nagyon alacsony dózisban is hatnak, amit a magas dózisnál tapasztalt hatásokból nem lehet előre jelezni.

A DSV célja, hogy azonosítsa azokat a problématerületeket, amelyeket innovációval meg lehet oldani. Jelenleg a kémiai toxicitás, mint környezeti probléma, csupán töredékét kapja annak a figyelemnek és finanszírozásnak, amit a klímaváltozás. Macpherson szerint ezen változtatni kell, és bár nincs feltétlenül szükség tömeges akciókra, de a biztonságosabb termékek iránti fogyasztói kereslet önmagában is változást hozhat.

Saját életében a kutató már óvatosan választja meg, milyen anyagok érintkeznek az ételeivel: öntöttvas serpenyőt használ, kerüli az ételek műanyagban való melegítését, és lehetőség szerint bioélelmiszert fogyaszt – de legalább minden zöldséget és gyümölcsöt alaposan megmos.