Kutatók arra figyelmeztetnek,hogy a terhesség alatt a szélsőségesen forró, párás időjárási körülmények előre nem látható következményekkel járhatnak a születendő gyermekre nézve. Gyermekek milliói vannak kitéve a növekedési visszamaradás kockázatának, ha a hőt csapdába ejtő kibocsátások továbbra is felforrósítják a bolygót.

A szélsőséges hőség veszélyei már jól ismertek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig arra figyelmeztet, hogy a magas hőmérsékletnek való kitettség súlyosbítja az alapbetegségeket, például a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget és az asztmát.

Idén nyáron mintegy 24.400 ember halt meg az Európában a hőhullámok következtében. A tudósok szerint az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül ezek közül 16.500 haláleset elkerülhető lett volna, vagyis a klímaváltozás felelős a halálesetek megnövekedett számáért.

Most a Santa Barbara Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges időjárás veszélyeit az emberek alábecsülik, azoknak ugyanis sokkal kiterjedtek a hatásuk, mint ahogyan az átlagember, de akár a tudósok és az orvosok is gondolják.

Az új jelentés, amely a Science Advances című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy ha a magas hőmérsékletet erős páratartalom is kíséri, az súlyosbítja a szélsőséges hőség hatását. Ennek fő oka, hogy az ember verejtékezéssel hűti magát, ám párás levegőben lassul a párolgás.

Katie McMahon, a kutatás vezetője így figyelmeztet: „Mindez a hő felhalmozódik a testünkben, hőstresszt okoz”, hozzátéve, hogy ez akkor is megtörténhet, ha a hőmérséklet alacsony, a páratartalom viszont magas.

A várandós nők különösen érzékenyek a hőstresszre több okból is, például a megnövekedett testsúly és a hormonális változások miatt, amelyek fogékonyabbá teszik őket a túlmelegedésre.

A terhesség késői szakaszában a hőstressz koraszülést idézhet elő, ami fejlődési problémákhoz és a gyermekek rossz egészségi állapotához vezethet, amelyek később nehezen orvosolhatók.

McMahon hozzátette: „A szélsőséges időjárás sokkal több embernek árt, mint ahányat megöl”, és hangsúlyozta, hogy ha csak a halálozásokra összpontosítunk, azzal a hatások jelentős részét figyelmen kívül hagyjuk.

A klímaváltozás gátolhatja a gyermekek növekedését?

A kutatók a gyermek testmagasságának életkori átlaghoz viszonyított arányát elemezték; ezt a mutatót az öt év alatti gyermekeknél gyakran használják krónikus egészségi állapot jelzőjeként.

Megállapították, hogy azoknak a gyerekeknek a többsége, akiknél a születés előtti mindhárom trimeszterben magasabb volt a hőmérséklet és a páratartalom az átlagosnál, életkorukhoz képest várhatóan 13 százalékkal alacsonyabb növésűek lesz. Ezzel szemben a csupán a szélsőséges hőségnek való kitettség növekedése mindössze 1 százalékos magasságcsökkenéssel járt együtt az életkorhoz viszonyítva.

A vizsgálat Dél-Ázsiában élő várandós nők körében zajlott; a tudósok szerint a térséget a következő években különösen súlyosan érintheti a szélsőséges hőség.

A térségben a klímaváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint 2050-re a vizsgált régióban mintegy 3,5 millió gyermeknél jelentkezik majd növekedési visszamaradás, írja a tanulmányt szemléző Euronews.

„Még ha a társadalmaknak sikerül is a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C-ra korlátozni, Dél-Ázsiában akkor is minden évben halálos hőhullámok várhatók” – írják a szerzők.