Zágráb úgy döntött, hogy a krškói atomerőműből származó radioaktív hulladékot Bosznia-Hercegovina határának közvetlen közelében tárolja. Mindkét entitásban polgárok, környezetvédők és intézmények figyelmeztetnek az egészségre és a környezetre leselkedő kockázatokra.

Horvátország négy évtizedes helyszínkeresés után döntött úgy, hogy a krškói atomerőműből származó radioaktív hulladék rá eső részét a Dvor község területén, a Trgovska gorán helyezi el, közvetlenül Bosznia-Hercegovina határánál. Mintegy 1.200 köbméternyi hulladékról van szó, amelyet Horvátországnak 2028-ig kell átvennie, közölte az RTS.

A radioaktív hulladék tárolásáról szóló törvényt sürgősségi eljárásban fogadták el, jóllehet a környezeti hatástanulmány még nem készült el.

Egységes ellenállás Bosznia-Hercegovinában

A Trgovska gora ügye egyesítette a hatóságok és a polgárok képviselőit mind a boszniai Szerb Köztársaságban, mind a Bosznia-Hercegovinai Föderációban. Zágráb döntését, miszerint radioaktív és intézményi hulladéktárolót létesítene közvetlenül a határon, elfogadhatatlannak és az európai egyezményekkel ellentétesnek minősítették.

A Trgovska gora ügyében működő szakértői és jogi csoport koordinátora, Borislav Bojić arra figyelmeztet, hogy Bosznia-Hercegovina nemzetközi jogvitát indít.

„Ez Horvátország politikai döntése, hogy itt épít ilyen létesítményt, és hogy elűzze ezt a kis számú népességet, amely ezen a vidéken él. Ha Horvátország folytatja, biztosan bírósági eljárást kezdeményezünk, és nemzetközi bíróságok előtt pereljük be” – mondta Bojić.

A környezetvédő szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy Bosznia-Hercegovinának semmilyen haszna nem volt a krškói atomerőmű működéséből, most mégis viselnie kell a lehetséges következményeket.

„Miért tolják egész Horvátország radioaktív és egyéb hulladékát egy olyan területre, amely szó szerint beékelődik Bosznia-Hercegovinába?” – teszi fel a kérdést Mario Crnković, a Dvorhoz közeli Novi grad-i Green Team egyesület képviselője.

Dvor község területén – ahol a tervezett tároló helyszíne, a Čerkezovac laktanya található – kevesebb mint háromezer ember él, 70 százalékuk szerb nemzetiségű. A helyiek szerint hangjuk nem jut el a döntéshozókhoz.

Nikola Arbutina polgármester szerint a döntés politikai alapon született.

„Az állam egyetlen helyszínt jelölt ki, és csak ezután kellene a szakmának bizonyítania, hogy alkalmas-e radioaktív hulladék tárolására” – mutatott rá Arbutina.

A Čerkezovac helyszín légvonalban alig két kilométerre található boszniai Novi gradtól, valamint az Una Nemzeti Parktól, ami komoly aggodalmat kelt a turizmusra és a környezetre gyakorolt hatások miatt.

Miroslav Drljača, Novi grad polgármestere szerint még van idő megállítani a projektet.

„Hisszük, hogy még van mozgástér arra, hogy ezt a projektet ne egyoldalúan valósítsák meg a Trgovska gorán” – mondta Drljača.

Bosznia-Hercegovina francia jogi csapatot fogadott fel, és a Trgovska gora ügyét nemzetközi szintre emelte. Az érintett felek a tervek szerint májusban érvelhetnek a radioaktív hulladéktároló megépítése mellett és ellen az illetékes szerveknél Genfben.