A közel-keleti háború az energiahordozók drágulásán és az ellátási láncok zavarain keresztül újabb finanszírozási sokkot okozhat a fejlődő világban, ami az IMF szerint 20–40 milliárd dollárnyi plusz forrásigényt és akár egy tucat új hitelprogramot is eredményezhet. Kristalina Georgieva igazgató arra figyelmeztet, hogy a széles körű energiatámogatások csak elnyújtják a magas árak korszakát, miközben Afrikában – ahol az államadósság 2000 óta megnégyszereződött és 2024-re 2000 milliárd dollárra nőtt – egyre több ország sodródik adósságcsapdába.

Újabb hiteligénylési hullámot indíthat el a közel-keleti háború a fejlődő világban, miközben az energiahordozók drágulása és az ellátási láncok akadozása egyre több ország költségvetését feszíti szét.

Az Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva szerint legalább egy tucat ország – köztük több szubszaharai állam – kényszerülhet új IMF-hitelprogramokra a következő időszakban.

A valutaalap becslése szerint a konfliktus összességében 20–40 milliárd dollárnyi új finanszírozási igényt generálhat, ami részben meglévő programok bővítéséből, részben új megállapodásokból állhat össze. Georgieva külön figyelmeztette a kormányokat, hogy „ne próbálják széles körű energiatámogatásokkal tompítani az árrobbanás hatását, mert ezek az intézkedések csak elnyújtják a magas árak időszakát, és végső soron tovább rontják a költségvetési egyensúlyt.”

Amint arról a Portfolio írt: mindez egy már eleve feszült helyzetben éri Afrikát, ahol az elmúlt években gyors ütemben halmozódott fel az államadósság, és a kontinens a globális szuverén kockázatok egyik központjává vált.

A világ problémás állami hiteleinek és a magas hozamú kötvényállományok közel fele már ehhez a régióhoz köthető, miközben egyre több ország sodródik az adósságcsapda közelébe.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a finanszírozási igények és a rendelkezésre álló hazai források között nincs hatékony közvetítő rendszer. Bár a kontinensen jelentős, több mint ezermilliárd dollárnyi megtakarítás halmozódott fel – jellemzően nyugdíjalapokban és bankokban –, ez a tőke csak korlátozottan jut el a termelő beruházásokhoz, így az államok továbbra is külső forrásokra szorulnak.

Az adósságállomány közben látványosan nőtt: a 2000-es évek eleje óta megnégyszereződött, és 2024-re elérte a 2000 milliárd dollárt, miközben az átlagos GDP-arányos adósságszint közel 70 százalékra emelkedett. Több ország – köztük Mozambik és Szenegál – már rövid távon is kritikus törlesztési határidőkkel néz szembe, ami azt jelzi, hogy egy újabb külső sokk, például az energiaárak tartós emelkedése könnyen láncreakciót indíthat el az államadósság-válságokban, közölte a Portfolio.