Dubravka Đedović Handanović energetikai miniszter kijelentette, hogy lezajlottak a tárgyalások a Mol operatív és jogi csapataival a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének átvételéről, és sikerült lezárni több kérdést is. Hozzátette, várakozásai szerint a hét végére a felek álláspontjainak mintegy 90 százalékát sikerül összehangolni.

A miniszter hangsúlyozta, hogy fontos a tárgyalások folytatása a Mol-lal, és emlékeztetett arra, hogy szombaton találkozott a vállalatcsoport vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal.

„Tegnap operatív és jogi szinten folytak az egyeztetések. Több kérdést lezártunk, és a következő napokban folytatjuk a munkát. Azt várom, hogy a hét végére a nézetek körülbelül 90 százalékát összehangoljuk. Feltételezem, hogy néhány kérdés nyitva marad, amelyeket magasabb szinten kell majd megvitatni” – nyilatkozta a miniszter az RTS-nek, hozzátéve, hogy a Mol vezetői ezzel párhuzamosan Szentpéterváron is tárgyaltak.

Kiemelte, hogy Szerbiának el kell végeznie a saját feladatait annak érdekében, hogy az amerikai adminisztráció által megszabott határidőkön belül megteremtse a feltételeket a NIS átvételéhez.

Szavai szerint Szerbia célja, hogy a tárgyalások során javítsa pozícióját a 2008-ban kötött megállapodáshoz képest, amely – értékelése szerint – kedvezőbben is alakulhatott volna.

A miniszter elmondta, hogy Szerbia további öt százalékkal szeretné növelni tulajdonrészét a NIS-ben, valamint biztosítani kívánja, hogy a vállalat megőrizze domináns szerepét a hazai piacon, és hogy a finomító meghatározott éves feldolgozási kapacitással működjön, illetve hosszabb távon is fenntartható legyen ez a kapacitás.

Hangsúlyozta, hogy ez kulcsfontosságú a bruttó hazai termék, a foglalkoztatás és az ellátásbiztonság szempontjából.

„Látjuk, mennyire fontos ebben az energiaválságban, hogy legyen saját finomítónk, amelyre támaszkodhatunk az ellátási zavarok megelőzésében. Nem lehet kizárólag importra hagyatkozni. Ezek mind olyan kérdések, amelyekről tárgyalunk” – mondta.

Hozzátette, hogy szó van a NIS korábbi pénzügyi kötelezettségeiről is, és arról, miként viszonyul ezekhez a Mol mint lehetséges jövőbeli tulajdonos.

„Az is kérdés, hogy kívánnak-e ezen változtatni, hogyan lehetne ezeket az esetleges beruházásokat más – akár korábbi, akár jelenlegi vagy jövőbeli – befektetésekkel kiváltani, annak érdekében, hogy országunk érdekeit a lehető legnagyobb mértékben megvédjük. Folytatjuk a tárgyalásokat, amelyek nem mindig könnyűek, de fontos, hogy mindkét fél kompromisszumra törekszik” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a budapesti kormányváltás befolyásolhatja-e a tárgyalások politikai keretét, a miniszter úgy válaszolt: Szerbia és Magyarország rendkívül szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol, amelyek az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődtek.

Elmondta, hogy kedvező fejleménynek tartja, hogy kedden egyeztetett egymással Aleksandar Vučić és a leendő magyar miniszterelnök, Magyar Péter, és reményét fejezte ki, hogy a jó együttműködés a jövőben is folytatódik, különösen az energetikai szektorban, ahol a két ország kapcsolata kifejezetten intenzív.

Hozzátette, hogy Magyarország jelenleg Szerbián keresztül jut földgázhoz, tavaly közel nyolcmilliárd köbmétert szállítottak, míg Szerbia saját tartalékainak egy részét Magyarországon tárolja, jelenleg mintegy 132 millió köbmétert.

A miniszter beszámolt arról is, hogy folyamatban van a Pannon korridor kiépítésének előkészítése, amelynek jelentőségét az Európai Unió is elismerte.

„Remélem, hogy a jövőben is ugyanolyan jól együtt tudunk működni, mint eddig, hogy megvalósítsuk ezeket a projekteket, és energetikailag biztonságossá tegyük mindkét országot” – mondta.

Đedović Handanović kijelentette, hogy Szerbia jól ellátott energiahordozókkal, és a régió legnagyobb tartalékaival rendelkezik, ami – mint mondta – felelős politika eredménye.

„Szeretném megnyugtatni a polgárokat: országunk készletei kiváló szinten állnak, és a régióban a legnagyobbak közé tartoznak. Ez az elmúlt évek felelős politikájának eredménye. Az elmúlt három évben megdupláztuk az állami dízeltartalékokat, a benzin tartalékait pedig kétszeresére növeltük, és ezt a jövőben is folytatjuk, mert stratégiai célunk a biztonság és a felkészültség válsághelyzetek esetére” – mondta.

Elmondta, hogy az ország jelenleg 550.871 tonna dízelkészlettel rendelkezik, ami nyári fogyasztással számolva 89 napra elegendő, ennek kétharmada állami tulajdonban van. Benzinből 127.729 tonna áll rendelkezésre, ami 83 napra elegendő, míg a fűtőolaj 245 napra, az autógáz 51 napra, a kerozin szintén 51 napra biztosít ellátást.

Hozzátette, hogy a globális helyzet alakulását Szerbia nem tudja befolyásolni, legyen szó az amerikai adminisztráció vagy az Öböl-menti országok döntéseiről.

„A mi feladatunk, hogy időben megtervezzük azokat a lépéseket, amelyekkel megvédhetjük a polgárainkat és biztosíthatjuk a folyamatos ellátást” – mondta.

Kiemelte, hogy ennek egyik kulcsa a pancsovai finomító folyamatos működése, és jelezte, hogy nőtt a nyersolaj beáramlása és feldolgozása.

Áprilisban a havi feldolgozás mintegy 330.000 tonna lesz. Az elmúlt tíz napban két, egyenként körülbelül 90.000 tonnás tartályhajó érkezett, április végéig további 130.000 tonna, május végéig pedig még 240.000 tonna nyersolaj érkezése várható.