Gazdaság
A tarlóégetés a földnek és a környezetnek is árt
Betűméret:             

Arra kérik a mezőgazdasági termelőket, hogy ne égessék fel a tarlót és a növényi maradványokat a földeken, mert ez nemcsak komoly tűzveszélyt jelent, hanem hosszú távon a talaj termőképességét is rontja – írja a 021.rs.

A Modern Készségek Központja és a bogutovaci önkéntes tűzoltó-egyesület közös felhívásában arra figyelmeztetett, hogy a tarlóégetés során elpusztul a szerves anyag, romlik a talaj termékenysége, csökken a hasznos mikroorganizmusok száma, és nő az erózió, illetve a talajpusztulás kockázata.

A szakemberek évek óta hangsúlyozzák, hogy a betakarítás után visszamaradó növényi részeket nem elégetni, hanem beszántani kellene, mert természetes zöldtrágyaként javítják a talaj állapotát. Ezzel a föld jobban megtartja a nedvességet, nő a humusztartalma, és kedvezőbb feltételek alakulnak ki a következő termés számára.

A felhívás szerint a tarlóégetés nemcsak rossz mezőgazdasági gyakorlat, hanem súlyos biztonsági kockázat is. Egy erősebb széllökés is elég lehet ahhoz, hogy a lángok átterjedjenek a szomszédos parcellákra, gyümölcsösökre, erdőkre, épületekre vagy akár utakra is. A növényi maradványok égetéséből keletkező tüzek évről évre veszélyeztetik a vagyont, a természetet és az emberéleteket is.

A szervezetek arra szólították fel a mezőgazdasági minisztériumot, hogy a korábbi figyelmeztetések mellett következetesen alkalmazza a szabályokban előírt intézkedéseket azokkal a gazdaságokkal szemben, amelyek földjein tarlóégetést észlelnek. Ezek közé tartozhat a mezőgazdasági gazdaságok passziválása is, amennyiben ezt az előírások lehetővé teszik.

Nemzetközi befektetési választottbírósági eljárást indított a Srbijagas közvállalat Litvánia ellen a pancsovai Azotara műtrágyagyár privatizációjával kapcsolatos, évek óta húzódó jogvita miatt – írja a 021.rs a Beta hírügynökségre hivatkozva. A Global Arbitration Review szakportál szerint a szerb állami vállalat...
2026. JÚNIUS 12.
[ 12:27 ]
Portugália akár 945 millió eurós gazdasági hasznot is elérhet a 2026-os labdarúgó-világbajnokságból, noha nem rendezője a tornának. Az IPAM portugál marketing- és menedzsmentintézet tanulmánya szerint a futball gazdasági hatása ma már nemcsak attól függ, hol rendezik a mérkőzéseket, hanem attól is, hogyan kapcsolódnak be...
2026. JÚNIUS 12.
[ 10:56 ]
A tavaszi aszály csökkentette az árpa termését Szerbiában, és a búzából is kevesebb várható, mert a nedvességhiány miatt a szemek nem tudtak megfelelően kifejlődni. A gazdák szerint a kisebb kínálat ellenére a felvásárlási árak olyan alacsonyak, mint tíz évvel ezelőtt – írja a 021.rs a Beta hírügynökségre...
2026. JÚNIUS 12.
[ 7:26 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó