Portugália akár 945 millió eurós gazdasági hasznot is elérhet a 2026-os labdarúgó-világbajnokságból, noha nem rendezője a tornának. Az IPAM portugál marketing- és menedzsmentintézet tanulmánya szerint a futball gazdasági hatása ma már nemcsak attól függ, hol rendezik a mérkőzéseket, hanem attól is, hogyan kapcsolódnak be a szurkolók, a márkák és a média az eseménybe.

Az elemzés szerint a világbajnokság Portugáliára gyakorolt gazdasági hatása 378 és 945 millió euró között alakulhat, attól függően, meddig jut a portugál válogatott. Ha a csapat már a csoportkörben kiesik, a becsült hatás 378 millió euró lehet. Ha Portugália eljut a nyolcaddöntőig, ez 561 millió euróra nőhet, világbajnoki cím esetén pedig elérheti a 945 millió eurót.

A tanulmány szerint a növekedést több tényező hajtja: a 2026-os tornát az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezik, vagyis erős vásárlóerővel rendelkező piacokon, miközben a világbajnokság mezőnye 48 csapatosra, a mérkőzések száma pedig 104-re bővül. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a digitális gazdaság, a közösségi média, a streaming és a felhasználók által létrehozott tartalmak.

Daniel Sá, az IPAM ügyvezető igazgatója szerint Portugáliának nem kell házigazdának lennie ahhoz, hogy jelentős gazdasági hatást érjen el. Mint mondta, a futball értéke ma már nem kizárólag a stadionokban vagy a rendező országokban keletkezik, hanem a fogyasztáson, a figyelmen, a digitális interakciókon és a szurkolók aktivitásán keresztül is.

Az összehasonlítás kedvéért: a 2016-os Európa-bajnokság, amelyet Portugália megnyert, 609 millió eurós gazdasági hatást jelentett az országnak. A 2026-os világbajnokság legkedvezőbb forgatókönyve ezt több mint 300 millió euróval haladhatja meg.

A kutatás szerint a szurkolók is egyre fontosabb gazdasági tényezővé válnak. Egy alkalmi néző a torna idején 40–70 eurót költhet, míg a nagyon aktív, digitálisan is jelen lévő rajongók akár 3500 eurós fogyasztást is generálhatnak különböző platformokon, vásárlásokon, közösségi aktivitásokon és másokra gyakorolt hatásukon keresztül.

A hagyományos fogyasztás továbbra is a gazdasági hatás nagyobb részét adja, mintegy 77 százalékot, de a digitális szegmens már 23 százalékos arányt képvisel. Ebbe tartoznak a streaming- és OTT-platformok, a közösségi médiás aktivitás, valamint a tartalomgyártásra épülő gazdaság.

A legnagyobb kategóriát a háztartási fogyasztás jelenti, 26 százalékos részesedéssel. Ezt követi a vendéglátás 15, majd a reklám- és médiapiac 14 százalékkal. A tanulmány a gyűjtőkártyákat, matricákat, ajándéktárgyakat és a sportfogadást is jelentős, érzelmi alapon működő fogyasztási területként említi.

Az IPAM szerint a 2026-os torna tanulságai Portugália számára különösen fontosak lehetnek, mivel az ország 2030-ban már társrendezője lesz a világbajnokságnak. A tanulmány arra figyelmeztet: önmagában egy sportesemény megrendezése sem garantál gazdasági sikert, a valódi érték attól függ, mennyire sikerül azt a mérkőzések előtt, alatt és után is aktiválni.