A rendkívüli hőség és a légkondicionálók tömeges használata miatt a nyári villamosenergia-fogyasztás már eléri a téli szintet Szerbiában – mondta Predrag Škobalj, a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének technológiai fejlesztésekért felelős igazgatóhelyettese az RTS műsorában.

Hozzátette, az alacsony vízállás miatt a Vaskapu vízerőmű jelenleg kapacitásának mintegy 20 százalékával működik.

Škobalj szerint az energetikai rendszer helyzete nemcsak Szerbiában, hanem az egész régióban komoly. A Duna alacsony vízállása Magyarországon, Romániában és Bulgáriában is problémákat okoz, és közvetlenül befolyásolja a vízerőművek termelését. Szerbiában a vízerőművek a villamosenergia-termelés akár 30 százalékát is biztosíthatják. A Drinán működő erőművek ugyanakkor jelenleg is üzemelnek.

Az alacsony vízállás gazdasági szempontból is problémát jelent, mivel a Duna fontos szerepet tölt be az áruk és az energiahordozók szállításában. Škobalj kitért arra is, hogy a magas hőmérsékletek miatt jelentősen megnőtt a légkondicionálók használata, ami tovább terheli a villamosenergia-hálózatot.

Légkondicionáló nélkül nehéz elviselni a hőséget, de használatuk megterheli a hálózatot. Jelenleg akkora villamosenergia-fogyasztást érünk el, mint télen. Ez rendkívüli fogyasztást és komoly terhelést jelent az energetikai rendszer számára – fogalmazott.

A szakember az épületek alacsony energiahatékonyságát is problémának nevezte. Elmondása szerint Szerbiában az épületek energiafelhasználása az energiahatékonyság szempontjából két-háromszor magasabb az Európai Unióban jellemző szintnél.

Škobalj szerint hosszú távon új energiarendszer kialakítására van szükség, amelyben az atomenergia mellett a nap- és szélenergia, valamint a szivattyús-tározós vízerőművek is szerepet kapnának. Utóbbiak lehetővé tennék a megújuló forrásokból előállított energia tárolását. Ugyanakkor úgy véli, Szerbiának nem szabad hirtelen lemondania a szénerőművekről sem, mivel azok jelenleg fontos szerepet töltenek be az ellátás stabilitásának fenntartásában.

Szerbia egyelőre az atomenergia alkalmazásának kezdeti szakaszában jár. Škobalj emlékeztetett arra, hogy 2024-ben feloldották az atomerőművek építésére vonatkozó, 1989-ben bevezetett moratóriumot. Szerinte 2027 közepén születhet döntés arról, hogy az ország belép-e az atomenergia-programba. Kedvező esetben az első szerbiai atomerőmű 2040 körül kezdhetné meg a villamosenergia-termelést.