Szerbiában az élelmiszerárak gyorsabban közelítenek az Európai Unió átlagához, mint más termékek és szolgáltatások árai. Az élelmiszerek ára már elérte az uniós átlag 96,6 százalékát, és Szerbiában drágább az élelmiszer, mint Közép- és Kelet-Európa 11 országában – írja az N1.

A környező uniós tagállamokkal összehasonlítva még szembetűnőbb a különbség. Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Horvátországban az élelmiszerárak az uniós átlag mintegy 92 százalékán állnak, vagyis jelentősen alacsonyabbak, mint Szerbiában.

Ezek a szerbiai Költségvetési Tanács legújabb, Szerbia mezőgazdasága a stagnálás és a reform között: termelés, árak és agrárpolitika című tanulmányának megállapításai.

Petrica Đaković, a Forbes Srbija újságírója szerint nem újdonság, hogy a szerbiai polgárok sokat fizetnek az élelmiszerekért. Az elemzés azonban több aggasztó jelenségre is rámutatott.

„Először is, a mi átlagunk megközelítette az uniós átlagot, vagyis az élelmiszerárak tekintetében szinte elértük az európai átlagot. Másodszor, ha a jövedelmeket nézzük, még csak annak a felénél tartunk. Óriási az aránytalanság aközött, hogy mekkora a jövedelmünk az európaihoz képest, és milyen magasak az élelmiszeráraink az európai árakhoz viszonyítva” – magyarázta Đaković.

Hozzátette, hogy az elemzés elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozott, és az is aggasztó, hogy a mezőgazdasági termékek árai szintén fokozatosan közelítenek az uniós átlaghoz.

Ezek az árak jelenleg az uniós átlag 87 százalékán állnak, vagyis még nem érték el az élelmiszereknél mért 96,6 százalékos szintet. Đaković szerint azonban a Költségvetési Tanács arra mutatott rá, hogy még a mezőgazdasági termelés területén is áremelkedési tendencia figyelhető meg, aminek nem lenne szabad így lennie.

„Szerbia agrárország. Mezőgazdasági termékekből többletet termelünk, ennek pedig kisebb árnyomást kellene eredményeznie. Olcsóbb termékárainknak kellene lenniük, ehelyett drágábbak vannak” – mondta Đaković.

Kiemelte, hogy az állam által a mezőgazdaságnak nyújtott támogatások szintje már nem mondható alacsonynak. Szerinte azonban nyilvánvaló, hogy ezt a pénzt nem a lehető leghatékonyabban használják fel.

„Tény, hogy nagyon drágán fizetünk az élelmiszerekért, és az élelmiszeripari piac valamennyi szegmensében zavarok vannak” – fogalmazott.

Đaković szerint további aggodalomra ad okot, hogy Szerbiában még az elsődleges termelés területén is vannak olyan élelmiszerek, amelyek drágábbak, mint az Európai Unióban.

„Ezek az árak 8-tól egészen 20 százalékig terjedő mértékben magasabbak, és olyan termékekről van szó, mint a tojás, a feldolgozott húskészítmények, a tej, az olaj, a zsiradékok és az édességek – vagyis alapvető élelmiszerekről. Mindannyian élelmiszerre költjük a legtöbb pénzt. Egyfelől olyan béreink vannak, amelyek az európai átlag felét sem érik el, másfelől pedig olyan élelmiszeráraink, amelyek már utolérik az európai átlagot” – mondta Đaković.

Ki a felelős?

Đaković elmondta, hogy az ellátási lánc az elsődleges termelőktől a feldolgozóiparon és a forgalmazókon keresztül egészen a kereskedelmi láncokig terjed. A szerbiai polgárok általában ez utóbbiakat hibáztatják leginkább a magas árakért.

A közvéleményben emellett az a vélekedés uralkodik, hogy ebben a láncban az elsődleges termelők, vagyis a gazdák vannak a legkevésbé védett helyzetben, ami Đaković szerint valóban így van.

„A tanulmány azonban azt mutatta, hogy még ebben a szegmensben is vannak olyan zavarok, amelyek miatt az áraknak nem lenne szabad ilyen magasnak lenniük. Ennek egyik oka a támogatásokon keresztül folyósított pénzek nem megfelelő felhasználása. Valójában nem tudjuk, mit szeretnénk elérni a mezőgazdaságunkkal annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon, és olcsóbban termeljen” – mondta Đaković.

Hozzátette, hogy ezt követi a feldolgozó-, illetve az élelmiszeripar, a forgalmazás és a kereskedelmi láncok, és ezek mindegyike különböző okokból tovább növeli az árakat.

„Mindezeknek az árát végül mi fizetjük meg. Amikor minden szereplő a maga – akár stratégiai, akár más jellegű – okai miatt hozzáteszi a saját részét az árhoz, olyan piaci torzulás alakul ki, amely a jelenlegi árakhoz vezet” – értékelte Đaković.

Szerinte a lényeg az lenne, hogy az állam feltárja, pontosan hol és mi nem működik megfelelően az egyes szegmensekben, majd megoldja ezeket a problémákat.