Egyre többe kerül a zöldség és a gyümölcs termesztése Szerbiában. Az aszály, a kártevők, az öntözés, valamint az üzemanyag, a műtrágya és a növényvédő szerek magas ára egyaránt növeli a gazdák kiadásait. Mindez arra utal, hogy ősszel és télen sem érdemes jelentős árcsökkenésre számítani az üzletekben.

Az idei zöldségtermesztés költségei egyes gazdaságokban 20–30 százalékkal is meghaladták a tavalyit.

A csapadékhiány miatt sok helyen jóval többet kellett öntözni, miközben a kártevők elleni védekezés is egyre költségesebb. A termelők szerint ráadásul egyes rovarok ellenállóbbá váltak, ezért többszöri növényvédelmi kezelésre volt szükség.

A magas költségek azonban nem feltétlenül jelentenek magasabb bevételt a gazdáknak. A paprikatermelők például kilogrammonként 100–120 dináros nagykereskedelmi árat tartana szükségesnek ahhoz, hogy fedezze a költségeit és nyeresége is maradjon, miközben a felvásárlók jelenleg 60–80 dinárt kínálnak. Az üzletekben ugyanakkor a paprika kilogrammja 150–250 dinárba kerül.

A gyümölcs- és zöldségtermelők helyzetét az is nehezíti, hogy termékeiket a gabonafélékkel ellentétben nem lehet hosszú ideig tárolni. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a betakarítástól a fogyasztásig a termés mintegy 13 százaléka is elveszhet.

Hosszabb távon az éghajlatváltozás jelentheti az egyik legnagyobb problémát. Szerbiában az elmúlt ötven évben mintegy két Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, miközben a csapadék eloszlása is megváltozott. Emiatt egyre nagyobb szükség lehet öntözésre, a szélsőséges időjárás pedig csökkentheti a terméshozamokat.

A termelési költségeket az időjárás mellett az energia- és műtrágyaárak, a munkaerőhiány és a kézi betakarítás magas költségei is növelik. A szakértők szerint ezért a hazai termelés korszerűsítése és hatékonyabb megszervezése nélkül egyre nehezebb lesz olcsóbban és megfelelő mennyiségben zöldséget és gyümölcsöt előállítani Szerbiában.