Az Alta Bank összeomlásáért nem csupán a bank eddig meggyanúsított vezetői lehetnek felelősek – figyelmeztetett szerdai sajtótájékoztatóján az Egyetemista Lista. A választások győztese szerint azt is ki kell vizsgálni, miért nem lépett időben a Szerb Nemzeti Bank, és milyen megfontolásból helyezték el pénzüket az állami vállalatok a bajba jutott pénzintézetben. Az Egyetemista Lista emellett a Szerbiai Villanygazdaság működésének felülvizsgálatát és hosszú távú, kiszámítható gázmegállapodás megkötését sürgeti.

Az Egyetemista Lista képviselőjelöltjei, egyetemisták és egyetemi tanárok szerdán tartott sajtótájékoztatójukon a szerbiai pénzügyi és energiaellátási rendszer helyzetével foglalkoztak. Három kiemelt területen sürgettek intézkedéseket: a bankszektorban, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) működésében, valamint a kőolaj- és földgázellátásban.

A sajtótájékoztatót Maja Petrović, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának hallgatója nyitotta meg.

Mint mondta, a polgárok a választásokon világossá tették, milyen országban szeretnének élni, és az Egyetemista Listát bízták meg azzal, hogy alakítsa Szerbia jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a választókkal szembeni felelősségük nem a kormányzati tisztségek átvételével kezdődik, hanem már a választási eredmények kihirdetésekor megkezdődött.

Az Alta Bank ügyében mások felelősségét is vizsgálnák

Emir Zildžović közgazdasági szakértő, az Egyetemista Lista képviselőjelöltje szerint az Alta Bank problémái nem egyik napról a másikra keletkeztek, ezért az ügyben eddig meggyanúsított három személynél jóval szélesebb körű vizsgálatra van szükség.

Úgy véli, a bank trezorjaiban uralkodó állapotokról munkakörüknél fogva másoknak is tudniuk kellett.

Zildžović szerint azt is tisztázni kell, milyen döntések alapján helyezték el pénzüket az állami vállalatok az Alta Bankban, és megfelelően ellenőrizte-e a pénzintézet működését a Szerb Nemzeti Bank (NBS).

Emlékeztetett arra, hogy a jegybank vezetésének feladata a bankok likviditásának folyamatos ellenőrzése, nemcsak a napi jelentések alapján, hanem szükség esetén helyszíni vizsgálatokkal is.

Az Egyetemista Lista szerint az Alta Bank esetében elmaradhatott a kellően alapos közvetlen ellenőrzés.

A közgazdász különösen aggasztónak nevezte, hogy a bank trezorjaiban a többi pénzintézethez képest több mint tízszer annyi készpénz volt, mégsem került sor fokozott ellenőrzésre.

Felvetette azt is, miként engedélyezhette a jegybank 2019-ben, hogy az Alta-csoport felvásárolja a JUMBES bankot.

Zildžović szerint ezekre a kérdésekre az illetékes hatóságoknak választ kell adniuk, és meg kell állapítani mindazok felelősségét, akik hozzájárulhattak a bank összeomlásához.

A Szerbiai Villanygazdaság működését is felülvizsgálnák

Stevan Cvetićanin, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának tanára, az Egyetemista Lista képviselőjelöltje az ország villamosenergia-rendszerének állapotáról beszélt.

Kijelentette, hogy a leendő kormányzati felelősségvállalásra készülő politikai erőként kötelességüknek tartják a Szerbiai Villanygazdaság működésének sürgős, teljes körű és átlátható felülvizsgálatát.

Cvetićanin szerint Szerbia energetikai rendszere jelentős részben elavult, és továbbra is nagymértékben támaszkodik a hőerőművekre.

A vízerőművek ugyan fontos szerepet játszanak az áramtermelésben, a folyók alacsony vízállása azonban időről időre korlátozza teljesítményüket.

A szakember úgy véli, mindez rávilágít az energiarendszer sebezhetőségére és a megfelelő, hosszú távú energiastratégia hiányára.

Többéves gázmegállapodásra lenne szükség Oroszországgal

Dejan Radivojević, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának tanára a földgázellátásról, az üzemanyagok jövedéki adójáról és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzetéről beszélt.

Emlékeztetett arra, hogy Szerbia korábbi, Oroszországgal kötött földgáz-megállapodása 2025 májusának végén lejárt. Azóta több alkalommal rövid időre hosszabbították meg a szerződést.

A legutóbbi megállapodást 2026. szeptember 30-án kötötték meg, és az december 31-éig érvényes.

Radivojević szerint az ilyen, néhány hónapra szóló megállapodások nem biztosítanak kellő kiszámíthatóságot a gazdaság számára.

Ezért olyan többéves szerződés megkötését sürgeti, amelyben előre rögzítik a földgáz árát, a szállítás feltételeit és ütemezését.

Tisztázni kell a NIS tulajdonosi viszonyait

A szakember a Szerbiai Kőolajipari Vállalat helyzetére is kitért.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala (OFAC) meghosszabbította a NIS működését lehetővé tevő engedélyt, ez azonban nem jelenti a vállalatot érintő szankciók megszüntetését.

Radivojević szerint ezért mielőbb tisztázni kell a NIS jövőbeni tulajdonosi szerkezetét, valamint az esetleges tulajdonosváltás részleteit.

Különösen fontosnak tartja az orosz tulajdonrész MOL-nak történő eladásával kapcsolatos dokumentumok áttekintését, beleértve az adásvételi szerződést, a vételárat, a fizetési feltételeket és az új tulajdonos pancsovai finomítóval kapcsolatos kötelezettségeit.

Hozzátette, hogy Szerbia a folyamatban a NIS igazgatótanácsában már jelen lévő képviselőire is támaszkodhat.

Az Egyetemista Lista képviselői szerint a bankrendszer, a villamosenergia-termelés és az ország energiaellátásának biztonsága olyan kérdések, amelyekben nem lehet megvárni az új kormány megalakulását. A szükséges vizsgálatokat és az előkészületeket már most meg kell kezdeni – számolt be a 021.rs.