Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján mérve a romániai életszínvonal hatvan, a bulgáriai mintegy harminc, a magyarországi pedig körülbelül nyolcvan százalékkal haladja meg a szerbiai életszínvonalat, ugyanis ezek az országok 2010 óta átlagosan összesen 35 százalékos gazdasági növekedést valósítottak meg, míg Szerbia húsz százalékost, mondta Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke.

A Biznis magazinnak adott interjúban leszögezte, Szerbia éves gazdasági növekedési potenciálja öt százalék, ami lehetővé tenné, hogy csökkentse hátrányát az említett közép- és kelet-európai országokkal szemben, de „jelenleg alig éri el a 3,5 százalékot”.

„Igaz, hogy Szerbia a 4,8 százalékos harmadik negyedévi GDP-növekedéssel a közép- és kelet-európai országok között a második leggyorsabb növekedést érte el, Magyarország mögött, de ezért az év első felében Albániával és Bosznia-Hercegovinával együtt a sor végén volt” – mondta Petrović.

Hozzátette, az idei év második felében elsősorban a Török Áramlat gázvezeték építése miatt gyorsult fel a gazdasági növekedés, s emiatt 35 százalékos az építőipari növekedés, erről azonban „kevésbé tájékoztatják a nyilvánosságot”.