Nem jelölt ki gazdasági növekedési célt Kína 2020-ra - derült ki Li Ko-csiang kínai miniszterelnök jelentéséből, amelyet a kínai parlamenti ülésszak megnyitó napján ismertetett a törvényhozás előtt.

Az eredetileg március elejére tervezett parlamenti ülésszak, amelyet az új koronavírus-járvány miatt több mint két hónappal halasztottak későbbre, pénteken vette kezdetét Pekingben a kínai miniszterelnök éves jelentésével.

A kínai vezetés hagyományosan az éves parlamenti ülésszakon határozza meg a bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó, adott évi célszámokat, ám megfigyelők számítottak rá, hogy az idén a járvány következtében ez elmaradhat. Li a döntést a világjárvány nyomán a gazdaságban és kereskedelemben kialakult bizonytalansággal indokolta, hangsúlyozva: a pandémia még nem ért véget, Kína számára pedig hatalmas feladat a fejlődés előmozdítása, miután Peking az emberek életének védelmét jelölte ki elsődleges feladatként a vírus felbukkanását követően.

A munkanélküliségi rátánál a célt a tavalyra kitűzött 5,5 százalékról 6 százalékra emelték idén, miközben 9 millió új városi munkahely megteremtését jelölték ki célnak a 2019-ben meghatározott 11 millió helyett. A járvány gazdaságbénító hatásainak következtében egyes becslések szerint több tízmillió ember veszítette el a munkáját Kínában az elmúlt hónapokban - a hivatalos munkanélküliségi ráta februárban 6,2 százalékos történelmi csúcsra emelkedett. A kínai miniszterelnök emlékeztetett: idén 8,74 millió hallgató fejezi be tanulmányait a felsőoktatásban, akik szintén munkakeresővé válnak.

A fogyasztói árindex célértéke 3,5 százalék lett a tavalyi 3,0 százalék után.

A központi kormányzat hiányára a GDP 3,6 százalékot irányozták elő, szemben a tavalyi 2,8 százalékkal. Li bejelentette: a kormányzat ezermilliárd jüan értékben bocsát majd ki "különleges kincstári jegyeket", amire 2007 óta nem volt példa. A kormányzat emellett az év végéig fenntartja a jelenlegi adócsökkentő intézkedéseket - a miniszterelnök jelentése szerint ezzel a vállalatok az év egészét tekintve több mint 2500 milliárd jüannyi adót spórolnak meg. Tavaly az adómérsékléseknek köszönhetően 2300 milliárd jüannal több maradt a vállalatok és magánszemélyek kezében.

Li említést tett arról is, hogy Kína betartja a januárban az Egyesült Államokkal aláírt, a kereskedelmi háború lezárását célzó megállapodás első szakaszában foglaltakat. Abban Peking egyebek mellett arra tett ígéretet, hogy 2017-hez képest 200 milliárd dollárral növeli az amerikai termékek behozatalát, ezen belül 40 milliárd dollárral több mezőgazdasági terméket vásárol az Egyesült Államoktól.

A kínai miniszterelnök szót ejtett Tajvanról is, hangsúlyozva, hogy az ország békés újraegyesítése érdekében erősíteni kell a kapcsolatokat a két fél között, miközben a Tajvan függetlenségét hirdető "szakadár tevékenység" határozott elutasítására szólított.

Tajvanon szerdán iktatták be második elnöki mandátumára Caj Jing-ven, függetlenségpárti politikust, aki eskütételekor határozottan elutasította a Kína fennhatóságát előíró "egy Kína" elvét.

A kínai parlament a pénteki ülésen hoz határozatot egy, a hongkongi nemzetbiztonságról szóló tervezetről. Li jelentésében kiemelte: a központi kormányzat az "egy ország, két rendszer", valamint a "hongkongiak kormányozzák Hongkongot" alapelveket alkalmazza. Hozzátette mindazonáltal: stabil jogrendszer, és a törvények betartását biztosító mechanizmus kialakítására van szükség a hongkongi nemzetbiztonság védelme érdekében.

Kína idén tovább növeli védelmi kiadásait, jóllehet az elmúlt harminc év legalacsonyabb mértékűnek számító 6,6 százalékkal az előző évhez viszonyítva. A nemzeti költségvetésben 1268 milliárd jüant különítenek el védelmi célokra. A járvány ellenére a kínai hadsereg az elmúlt hónapokban sem tétlenkedett a Dél-kínai-tenger vitatott területein, valamint a Kína által saját területének tekintett Tajvan környékén, miközben a vírus terjedésének visszaszorításával Hongkongban is újabb tüntetésekre számítanak. (MTI)