Szerbia idei költségvetésében még 285 milliárd dinár áll rendelkezésre, ezt maga Siniša Mali pénzügyminiszter jelentette ki. Hozzátette: az immáron három éve tartó gazdasági válság ellenére minden makroökonómiai mutató pozitív és a szerb gazdaság erősebbnek mutatkozott, mint sok más, nagyobb gazdaság.

A pénzügyekkel, a köztársasági költségvetéssel és a közpénzek elköltésének ellenőrzésével foglalkozó közgyűlési bizottság ülésén Mali azt mondta, hogy a bruttó hazai termék idén először haladja meg a 60 milliárd eurót, a gyárak megnyitása pedig megtérülni látszik. A GDP-arányos államadósság 54 százalékon áll.

A jövő évi költségvetés három pilléren nyugszik: a polgárok életszínvonalának megőrzésén, a beruházások folytatásán és az energetikán.

Az életszínvonal megőrzését a nyugdíjemelésen és a közszférában végbemenő fizetésemelésen keresztül biztosítják. Mali elmondta, hogy a nyugdíjakat novemberben kilenc százalékkal növelték, januárban pedig további, 12,1 százalékos emelés következik. A közszférában 12,5 százalékos fizetésemelést jelentettek be, a katonaságnál 25 százalékos fizetésemelést.

Az energetikával kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy az állami vállalatoknál aktív átszerveződés zajlik. Az országnak elegendő gázkészlete van a lakosság és az ipar számára is, szén pedig Indonéziából érkezett.

A beruházásokra jövőre a GDP 6,8 százalékát fordítja a kormány, és ezzel garantálja, hogy nem áll el a már megkezdett és tervezett fejlesztésektől, így a belgrádi metró építésétől sem. Mali elmondta még, hogy a jövő évi költségvetés tervezett hiánya 3,3 százalékos, ebből 1,4 százalékot az energiaellátás biztosítása tesz ki. A 2023-as év a munkaadóknak tervezett adókedvezmények éve lesz, ami ugyan 40 milliárd dinárjába kerül az államnak, de a munkahelyek növekedésével jár majd.

A jövő évi költségvetés 7,8 százalékkal magasabb a jelenlegi, módosított 2022-es költségvetésnél. Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy a szerb kormány igyekszik fenntartani a pénzügyi stabilitást, ezzel továbbra is kedvező lesz a befektetési környezet. Tabaković szerint a legnagyobb veszélyt a külső tényezők jelentik a szerb gazdaság számára, ha pedig a belföldi környezetet nézzük, akkor a mezőgazdasági szezon jelent kockázatot. (Danas)